Felhősárkányok, szárnyas emberek

Szepesi Attila
2001. 12. 19. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Se szeri, se száma az égi csodáknak, melyeket a régi krónikák feljegyeztek. Mozgó tűzoszlopok és égi sárkányok tűnnek fel a mennybolton. 1833-ban például – mint a Honművész című folyóirat említi: „Budán a nyugat-északi hegyek felett hajnalban 4 óra táján a levegőben nagy mozgó tűzoszlopok támadtak, melyek oly világosságot okoztak, hogy a szobákban olvasni is lehetett.” Aligha kétséges: az említett tünemény sarki fény (aurora borealis) lehetett, ami ha ritkán ugyan, de nálunk is elő-előfordul.
Ugyancsak a XIX. századból származik a feljegyzés, mely az égen „tüzet formázó kígyóról”, egy másik pedig „tüzes golyóbisokról” számol be. Egy 1800-as dokumentum említi, hogy „Böjtmás havában, Rimaszombat felett egyszerre négy Nap tündökölt az égen”.
A XVII. századi Lőcsei-kalendáriumban olvasni lehet tüzes sárkányokról, az égen feltűnő „Halál szekeréről” és más borzongató jelenségekről, melyekhez néha hanghatások is társulnak: „Hatalmas lövések rengették meg a levegőt, mintha legnagyobb fajta ágyúk dörögnének, trombita harsogott és dob pergett. Az ég megvörösödött, majd a bíbort tarka színjáték váltotta fel.”
A meteorokban, sarki fényekben és más, nehezen értelmezhető égi tüneményekben eleink rontó jeleket láttak, véres háború, éhínség, kolera és fekete halál (pestis) közeledtére következtettek belőlük. 1541. augusztus 21-én üstököst véltek látni az égen, mely sárkány formájúvá változott. A sárkány ráadásul égő emberfejet tartott a szájában, ami „Ausztria felé mutatott”. Még ugyanezen az éjszakán a törökök rárontottak a Duna partján állomásozó seregre, és mindenkit lemészároltak.
Egyéb csodák sem voltak ritkák. Kocs falu határában például egyszer csak „elsülylyedt a hegy” és nyomában víz tört fel a talajból. Ettől a helytől nem is olyan nagyon messze 1834-ben „kigyulladt a Marcal”. „Egész nyaratszaka lángol, s pislog éjjel-nappal. Füstje mérföldekre látszó nagy gomolyogban emelkedik az egekbe és szertehordatik a szelek által. A környező helységeket sokszor rémületes bűzzel borítja el.” A felvidéki Tarkő várkastélyát viszont egyik napról a másikra templomostól, mindenestől elnyelte a föld.
Nemcsak az égbolt szolgált különféle csodákkal, olykor az évszakok is szeszélyesen viselkedtek. 1142-ben elmaradt a havazás, nyáron pedig az eső, ami sivatagi aszályt és éhínséget eredményezett. 1617–18 telén viszont, ha a krónikának hinni lehet, olyan meleg volt, hogy „januáriusban a fák virágoztak, a pacsirták tojtak, a fülemilék énekeltek”. Amiben az a furcsa, hogy a fülemüle költözőmadár és csak április közepe táján szokott előkerülni afrikai „telelőhelyéről”.
1706-ban olyan aszály gyötörte meg egész Európát, hogy a folyók és a kutak nagy része kiszáradt. A vízimalmok leálltak, az állatok éhen és szomjan vesztek. Aztán 1709-ben akkora fagyok kínozták eleinket, hogy a hegyekből alázúduló hó falvakat temetett maga alá, „az őrt álló katonák álló helyeikben megfagytak, az égi madarak szálltokban megfagyva lehullottak, és az Adriai-tenger egyik partjától a másikig befagyott…”
Ami pedig a szárnyas embereket illeti: egy érdekes feljegyzés szerint élt a felvidéki Dunajec „Veres Klastromában” egy Cziprián nevű szerzetes, aki szárnyakat eszkábált magának és ezzel repülnie is sikerült. Egy „dömsödi szárnyas ember” viszont a XVIII. század vége felé hajtott végre hasonló csodás produkciót. Repülőszerkezetének leírása – hosszú fenyőléceket „valami vékony vászonnak bévonván” – a mai sárkányrepülők elődjét sejteti e furfangos kádármesterben, aki „sas módra repdesett”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.