Forró tél Szerbiában

Kovács Mária
2001. 12. 12. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Annak, aki háromszor megakadályozza, hogy a parlament elfogadjon egy, a kormány által beterjesztett reformjavaslatot (mint történt ez a múlt héten a dolgozók gyorsított eljárással történő elbocsátásáról szóló törvénytervezettel), fizetnie kell tettéért – mondta Zoran Djindjics szerb kormányfő. Úgy tűnik azonban, túl jól fogott a ceruzája, amikor kiállította a számlát. Először is lemondásra kényszerítette Dragan Marsicsanin házelnököt, aki az ominózus törvényjavaslatot „elgáncsoló” Szerbiai Demokrata Párt (DSS) színeiben jutott be a parlamentbe, majd halmazati büntetésül kilátásba helyezte az összes (45) szerbiai demokrata párti honatya képviselői mandátumának megvonását. Vojiszlav Kostunica jugoszláv szövetségi államfő és DSS-elnök a történtek után levelet intézett a Szerbiát kormányzó demokratikus pártszövetséghez (DOS), amelyben a házelnök hivatalába való visszahelyezését szabta alapfeltételül a DSS visszatéréséhez a törvényhozásba. Úgy tűnik azonban, Djindjics jobban tette volna, ha egy kicsit mérsékli magát. Nem mintha a – szépítő kifejezéssel élve – roppant pragmatikus Djindjicsnek lelkiismereti válságot okozna, ha meg kellene hátrálnia a DSS előtt, hanem sokkal inkább azért, mert úgy tűnik, ő fogja kifizetni a számlát.
A múlt héten Belgrádban vendégeskedő Jacques Chirac francia államfő figyelmeztette vendéglátóját, Djindjicset, hogy a politikai hatalom súlypontjának a parlamentben kell lennie. Demokratikus berendezkedésű országokban nem szokás, hogy egyes politikai pártok döntsenek képviselői mandátumok megvonásáról. Ez a polgárok kizárólagos joga, akik szavazataikkal a szóban forgó képviselőket bejuttatták a parlamentbe. Az Európai Unió és az Egyesült Államok is egyértelműen a szerb vezetés értésére adták, rendeletekkel nem lehet tartósan megfelelő jogi környezetet biztosítani a külföldi befektetések számára. A legsarkalatosabb törvényeket, úgy szövetségi, mint köztársasági szinten, a törvényhozásnak kell meghoznia, ellenkező esetben a külföldi befektetők nem látják biztosítva Jugoszláviában befektetett tőkéjüket. A parlamentarizmus szabályainak betartása tehát alapfeltétele az ország visszatérésének a nemzetközi pénzintézetekbe.
A fenti törvénytervezet sorsát látva azonban immár kevesen bíznak abban, hogy a Djindjics-kormány reformjait a szerbiai parlament belátható időn belül megszavazza. A DOS kontra DSS küzdelem ugyanis a legjobb esetben is döntetlen, s a szavazatok most folyó adásvétele inkább a DSS javára billenti a mérleget. Amennyiben a Szerbiai Demokrata Párt továbbra sem vesz részt a törvényhozás munkájában, a DOS maradék pártjai nehezen fogják nélkülözni az összes képviselői mandátumok mintegy egyötödét kitevő DSS-mandátumokat. Kostunica pártjának jó esélye van rá, hogy megbuktassa Djindjics kormányát, ha most bizalmatlansági indítványt nyújt be ellene. Az Új Szerbia elnevezésű párt már be is jelentette, a kormány ellen fog szavazni, és feltételezhetően többen követik majd a példáját.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.