Gazdagréti mindennapok

Különleges helytörténeti kiadvány látott napvilágot a két évtizede épült gazdagréti lakótelep történetéről, mindennapjairól, oktatási és kulturális életéről. A kötet szerzői azt vallják: Gazdagréten keresztül feltárul Budapest hétköznapi élete, hiszen a fővárosi emberek mindennapjai ezeken a kis, zárt területeken játszódnak.

A helytörténeti kiadványok általában neves városrészekkel, műemléki vagy legalábbis védett épületekkel, kiemelkedően szép zöld területekkel foglalkoznak, igyekeznek bemutatni egy szűk terület sajátosságait, hagyományait. Gazdagrét esetében aligha lehet szó tradícióról, hiszen a lakótelep csupán két évtizede épült. A kis kötet szerzői azt vallják: más kerületekkel ellentétben építészeti értékeket nemigen vonultathatnak fel, sőt, a helyiek még csak hagyományokkal sem dicsekedhetnek. A gazdagréti polgárok egyelőre nem kötődnek otthonukhoz, és a helyi társadalmat tükröző tradíciók alapjai is csak napjainkban alakulnak ki. Ennek ellenére izgalmas olvasmányt kínál a nyolcvanas évek derekán letelepedett kis közösség élete.
De milyen is volt az élet kezdete Gazdagréten? Ugyan az első tízemeletes házat 1984. március 21-én adták át, már sokkal korábban, a IV. században éltek itt emberek. Müller Rezső visszaemlékezései szerint az üresen álló tízemeletesek lakói annak idején az Osztapenkó-szobornál gyülekeztek és érdeklődtek a Gazdagrét felé vezető útirányról. Az érvényes kiutalások ellenére a lakosok félig kész lakótelepet találtak, s a tízemeletesekre csak hónapok múlva került födém. Érdekes a naplószerű visszaemlékezés: a lakótelepi tv bemutatkozó műsora már-már legendának számít a helyiek életében. Megemlékeznek a rendszeres „Szent Iván- éji bulikról”, amelyet immár 16 esztendeje évről évre megrendeznek a kis közösség polgárai. Fontos esemény volt a Szomszédok című teleregény forgatása is, hiszen a színészek a lakótelep állandó vendégei voltak.
A szerzők az oktatás, a kulturális élet, sőt még a gazdagréti növényvilág sajátosságait is megismertetik az olvasóval.