Gyors német reagálások

Az eddigi gyakorlattal ellentétben meglepő gyorsasággal működik a német államigazgatás gépezete. Az új törvények és rendelkezések kidolgozásánál a jogállam követelményeire kiemelt elővigyázatossággal figyelő és a törvénysértés legapróbb gyanújára is azonnal reagáló politikusok az úgynevezett második „antiterrorcsomag” elfogadásával rekordteljesítményről tanúskodtak.

Szeptember 11-e tragikus eseményei, a hasonló terrorakciók megismétlődésének lehetőségéből adódó félelem szinte szárnyakat adott a különben oly sokszor a megmagyarázhatatlan elodázás vádjával kritizált illetékeseknek. Otto Schily szövetségi belügyminiszter és munkatársai – több elemző véleménye szerint – kalandos sebességgel dolgozták ki a parlament elé terjesztett tervezetet, amelyet nemcsak a kormánypártok (az SPD és a Zöldek) képviselői támogattak, hanem az ellenzéki kereszténydemokraták is.
A Bundestag a köztársaság történetének legátfogóbb törvénycsomagja mellett állt ki abban a meggyőződésben, hogy az minden részletében megfelel a jogállami követelményeknek. A hét során a Bundesrat – a tartományok képviselete – elé kerülő csomag tizenhét új törvényt és ezen túlmenően több rendeletet tartalmaz. Így kiterjesztik a szövetségi bűnügyi hivatal hatáskörét, amely információkat szerezhet be a postától, a távközléstől, az internetvállalatoktól, a légitársaságoktól és a bankoktól. Megkönynyítik azon külföldi személyek gyors kitoloncolását, akik ellen sikerül bebizonyítani, hogy terrorszervezetek tagjai. Megnyílik a lehetőség az úgynevezett biometrikus adatok (ujjlenyomat, szivárványhártya) bevezetéséhez a személyi igazolványokba. Különösen veszélyesnek nyilvánított repülőjáratokat elkísérhetnek a határőrség képviselői. A belügyminiszter meggyőzően hangoztatta a parlamentben: „A törvénytervezet nemzetközi szinten is megállja a helyét.” Ellenvéleményt képviseltek a liberálisok, az FDP szerint a gyors tempó az ellenzéknek nem nyújtott lehetőséget arra, hogy megfelelően kivegye részét a törvények kidolgozásából. Guido Westerwelle, a párt elnöke már előzőleg utalt a lehetőségre, hogy pártja a szövetségi alkotmánybírósághoz fordul, vizsgálja felül a törvények elfogadásának menetét. Az antiterror-rendelkezések és mindenekelőtt a vallási kiváltságok hatályon kívül helyezése vezetett oda, hogy betilthatták a kölni „kalifa állam” radikális iszlám szervezetet. Annak vezetőjét, Metin Kaplant a Törökországba való kitoloncolás lehetősége fenyegeti.
A magacsinálta kalifa egyelőre még a börtönben tartózkodik, ahol négyesztendős büntetését tölti gyilkosságra való felbujtásért. Példája ugyanakkor azt bizonyítja, hogy az Európai Unión belül is gyors koordináló lépésekre lenne szükség egy közös antiterror-politika kialakítására. A „kalifaállam” ugyanis – tartva a betiltástól – előzőleg komoly összegeket utalt át Hollandiába, ottani szervezetei számlájára. A szomszéd állam kormánya máris közölte: náluk nem fogják betiltani a Németországban terrorsejtnek minősített iszlám szervezetet.