Érezhető mértékű jövedelemnövekedésről tanúskodnak az első tíz havi statisztikai adatok: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap nyilvánosságra hozott adatai szerint a reálkereset 5,7 százalékkal haladta meg 2001. január– októberben az egy évvel korábbit. A bruttó átlagkereset 17,5 százalékkal, a nettó átlagkereset 15,8 százalékkal volt magasabb, mint 2000 azonos időszakában.
Az év első tíz hónapjában a nemzetgazdaságban a legalább öt dolgozót foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél átlagosan 2,7 millióan álltak alkalmazásban, 0,2 százalékkal többen, mint egy évvel korábban.
A KSH korábbi közlése szerint január és szeptember között a reálkeresetek 4,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi mértéket, a bruttó átlagkeresetek 16,9 százalékkal, a nettó átlagkeresetek pedig 15,3 százalékkal növekedtek az előző év azonos időszakához képest. A reálkereset 2000. január–októberben 1,2 százalékkal volt több, mint 1999 azonos időszakában. A bruttó átlagkereset 13 százalékos, a nettó átlagkereset 11 százalékos javulást mutatott.
A 2001. január–októberi reálkereset számításánál az említett nettó átlagkeresetet, valamint a 9,6 százalékos inflációt vette figyelembe a KSH. Említésre méltó körülmény: a gyermekkedvezményt is figyelembe véve az egy dolgozó esetében átlagosan 5,7 százalékos reálkereset-javulás további 1,4 százalékponttal növekszik.
A bruttó átlagkeresetek a versenyszférában január–október között 16,6 százalékkal növekedtek. A költségvetés által finanszírozott területeken – elsősorban a köztisztviselői illetmények júliusi hatályú visszamenőleges emelése és az októberi jutalmak miatt – 19,7 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset. A nemzetgazdaságban az év első tíz hónapjában a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete megközelítette a százezer forintos határt, 98 200 forintot ért el. A versenyszférában dolgozók átlagosan 99 300 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók ennél valamivel kevesebbet, 96 400 forintot kerestek.
Az ágazatok közül a legjobban fizető gazdasági szegmens a pénzügyi tevékenység volt 207 700 forintos bruttó átlagkeresettel. Ezt a vegyipar követte 140 ezer forinttal, a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 128 900 forinttal, a bányászat 121 200 forinttal, a közigazgatás, a védelem és a kötelező társadalombiztosítás 117 200 forinttal.
A legkevesebbet a szociális ellátásban dolgozók kerestek, átlagban mindössze 60 700 forintot. A textília-, textiláru-, bőrtermék-, lábbeligyártásban 61 700 forintot, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén 65 200 forintot, a mezőgazdaságban 69 400 forintot ért el a bruttó átlagkereset.
A nemzetgazdasági átlagos havi munkajövedelem 103 ezer forint volt, ez 17,6 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A munkajövedelem kereseten felüli része a január–októberi időszakban átlagosan 4,6 százalékot tett ki dolgozónként.
Az EU migrációs politikája kudarcot vallott, a líbiai együttműködés az embercsempészeket erősítette
