Ha megépült az autópálya…

A hazai városok sokszor egyetlen kitörési lehetősége, fejlődésük záloga, ha könnyen, gyorsan megközelíthetővé válnak. A települések számára ezért gyakran létfontosságú, hogy érinti-e őket egy-egy épülő autópálya tervezett nyomvonala. A kérdés még akkor is lényeges, ha a gyorsforgalmi utak városfejlesztő hatása nem azonnal, hanem csak évek, esetleg évtizedek múlva érzékelhető.

Az ide telepedő cégek döntésénél igen jelentős szempont, hogy autópálya vezet Győr felé – mondta Balogh József, Győr polgármestere az M1-es autópálya hatásairól. – A lehetséges telephely iránt érdeklődő cégek első tíz szempontja között ugyanis kiemelt helyen szerepel a város megközelíthetősége. A nemrégiben épült, az autópályához csatlakozó elkerülő útszakasz mentesíti a várost az eddigi nagy átmenő forgalomtól. Így mondhatni csak az előnyeit élvezzük az útnak. Az elkerülőút ugyanis az autók, főleg a teherautók körülbelül hetven százalékát vezetik a városon kívül. Ennek a következménye az is, hogy az 1988–89-es légszennyezési adatokhoz képest mára töredékére csökkent a városban az egészségre káros gázok kibocsátása. Sajnos sokan még mindig a rövidebb, Győrön keresztül vezető utat választják. Ezt a kellemetlen átmenő forgalmat különböző táblákkal és sebességkorlátozással próbáljuk csökkenteni.
A polgármester több világcéget is felsorol, amelyek az autópálya megépítése óta telepedtek meg a város ipari parkjában. Mint meséli, az egyik elektronikai cég hazai gyárainak bezárása után döntött úgy, hogy ideköltözik.
– Egy másik városban éppen azért szüntették meg telepüket, mert nem volt autópálya, s rossz volt a település megközelíthetősége is – mondja. – A néhány év alatt Győr környékére települt cégek csaknem tízezer embert foglalkoztatnak. Ha ehhez még a gyárakat kiszolgáló háttéripart is hozzászámítjuk, akkor ennek a létszámnak a duplája is a városok iparának, közvetve pedig az infrastruktúrának köszönheti munkáját.

– Tavaly az M5-ös autópályát működtető Alföldi Konszessziós Autópálya Rt.-vel (AKA Rt.) együtt felmérést készítettünk arról, hogyan hat az autópálya a mellette lévő települések gazdaságának fejlődésére – tudatja Szécsi Gábor István, Kecskemét polgármestere. – Különösen Kecskemétet és közvetlen környékének fejlődését vettük górcső alá. Arra is kíváncsiak voltunk, van-e közvetlenül mérhető, az autópályának köszönhető élénkülés, vagy csak hipotetikusan beszélünk az utak jótékony hatásáról. A felmérések végül megmutatták, hogy van olyan konkrét eredmény, amely csak az autópályának köszönhető. Ilyen például, hogy az itt befektető cégek döntési szempontjaik között az első három hely egyikén jelölik meg a város megközelíthetőségét. A felmérés az esetleges eredménytelenséget is kimutatta. Nem találtunk számottevő – csak az útnak köszönhető – gazdasági növekedést Kiskunfélegyházánál. Igaz, ide nem is olyan régen vezet autópálya, mint a mi városunkhoz – tette hozzá a polgármester.
Kecskemét három ipari parkja gyorsan benépesült. A polgármester szerint a két magánkézben lévő és a város felügyelete alá tartozó parkok utóbbi évekbeli növekedése is az utak közvetett hatásának köszönhető. A város ipari parkjának hatvan hektáros bővítését éppen két hónapja határozta el az önkormányzat. A fejlesztésre 17,5 millió forintot nyert a város a Széchenyi-tervből. De hozzájárult a terület fellendüléséhez a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács és Kecskemét városa is. Az előbbi húsz-, az utóbbi ötvenmillió forinttal támogatja egyebek közt a park infrastrukturális fejlesztését.
– Az idén a Kecskeméten befejezett beruházások nagysága meghaladja a tizenegy- milliárd forintot – közli Szécsi Gábor István. – Ezeknek a beruházásoknak kétharmada kereskedelmi, egyharmada termelő jellegű. Több bevásárlócentrum is megtelepedett nálunk az elmúlt évben. Az utóbbiak közül az ipari komponensek és a kábelgyártással foglalkozók vannak túlsúlyban. Több cég az idén idetelepültek közül egyébként már meglévő épületeket újított fel, aminek mi, kecskemétiek igencsak örültünk – teszi hozzá a polgármester, aki az M5-ös hamarosan várható továbbfejlesztéséről úgy vélekedik: ha az autópálya a határig épülhet tovább, az a dél-alföldi régió egyenletes és igencsak régóta várt fejlődését hozhatná a a térségnek.
– Ezen a területen ugyancsak nagy a lemaradásunk. Az oktatás és a gazdaság kérdésében is nagyok ugyanis az eltérések. Ezért a Békés, Csongrád és Bács megye alkotta régióban a két első megye bekapcsolása a gazdasági fejlesztésekbe sürgető lenne. Egyenletesebb infrastruktúrával ez könnyebben elérhető lesz. Tudomásom szerint 2005-ig lezárulnak az M5-ös építéséről szóló, az AKA Rt. és a Nemzeti Autópálya Rt. közti tárgyalások.