Áprilisban precedensértékű ítéletet hozott a Legfelsőbb Bíróság: a jogállamiságra hivatkozva utasította el a felperes főváros kérelmét, vagyis az államnak egy fillért sem kell fizetnie a 4-es metró építésére. A bíróság szerint ugyanis kormányzati tisztségviselő polgári jogi szerződésben, a kabinet nevében nem vállalhat kötelezettséget a központi költségvetés terhére.
Az LB úgy ítélte meg, hogy a büdzsét érintő kérdésekben nem elegendő a Pénzügyminisztérium felhatalmazása, azokról az államháztartási és a költségvetési törvény értelmében is az Országgyűlésnek kell döntenie.
Ennek megkerülése a jogállamiság elvével is ellentétes – tartalmazta az ítélet. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a magyar állam jogalanyisága nem jelent korlátlan autonómiát, tehát hibás a főváros érvelése, amely szerint az állam ugyanolyan szerződő fél, mint bárki más. Az állam mozgástere csak a tulajdonában lévő vagyonra és költségvetési gazdálkodására korlátozódik, amelyet az államháztartási törvény szabályoz. Polgári jogi jogviszony csak a finanszírozás lebonyolítására vonatkozhat, a büdzsé finanszírozási kötelezettségvállalására viszont országgyűlési jóváhagyás szükséges.
Ismeretes: a 4-es metró építésére vonatkozó polgári jogi szerződést az 1998-as választások előtt egy hónappal írta alá Medgyessy Péter, a Horn-kormány pénzügyminisztere és Demszky Gábor főpolgármester. A megállapodást a Fidesz-kormány nevében Járai Zsigmond pénzügyminiszter 1998 novemberében mondta fel, mert túlzónak találta a költségeket. A főváros előbb a szerződés érvényességének kimondását kérte a bíróságtól, majd ezután nyújtotta be újabb keresetét, amelyben 100 milliárd forintot követelt. Az első, az 1998. novemberi felmondás érvényességét vitató metróperben a főváros nyert, mind első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt, mind pedig jogerősen, másodfokon a Fővárosi Bíróságon 1999-ben. A bíróságok tehát abban az eljárásban első és másodfokon egyaránt úgy ítélték meg, hogy életben van a 4-es metró finanszírozására vonatkozó 1998. áprilisi szerződés.
A második metróperben pedig a Fővárosi Bíróság még tavaly ősszel első fokon 26,5 milliárd forint, lejárt határidejű rész megfizetésére kötelezte az államot. Ezt semmisítette meg a Legfelsőbb Bíróság.
Nagy Péter, az állam jogi képviselője korábban úgy nyilatkozott lapunknak: a bíróság ítélete azt bizonyítja, hogy Magyarország jogállam. Hozzátette: egyetlen tisztségviselő sem költheti el az állam pénzét évekre előre, parlamenti felhatalmazás nélkül.
Elképzelhető, hogy holnap, a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati perében jogerős ítélet is születik.
origo.hu
Holttestet találtak az M3-ason
