Időtálló útvonalak a Felvidéken

A történelmi Felső-Magyarországot – a mostani Szlovákiát – a Kárpátok koszorúja fogja félkörbe, a határhegylánchoz az Alföld pereméig lenyúló vonulatok kapcsolódnak. A magas hegyeket kanyargós folyóvölgyek szabdalják. Az idők során ezek mentén alakultak ki a ma is használatban lévő utak.

Ludwig Emil
2001. 12. 17. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A régi országban a fő útirányok sugarasan vezettek a központból – Budáról, Esztergomból – a távoli országrészekbe. A hódoltság másfél évszázada alatti kényszerből alakult ki, hogy – a török megszállta területet kikerülendő – Erdély felől is a Felvidéken át közlekedtek az akkori királyi főváros, Bécs felé.
Lóháton, szép időben hamar be lehetett futni a jókora távolságot, ám tengelyen végigkínlódni a hegyes-völgyes utakat emberpróbáló feladat volt. A XVII. században, a rendszeres postajárat megindulásakor Kassáról Bécsbe egy hétig tartott az út. Pedig az ipar fejlődése is mind nagyobb szállítókapacitást igényelt: köztudomású, hogy a felvidéki hegyek adták az ország fém- és nemesérckészletének legnagyobb részét, itt vezettek a fő export-import útvonalak Szilézia és a Hanza-városok felé. A teherszállítás zöme a Vágon és a Garamon zajlott, tutajokon.
A forradalmi megoldást természetesen itt is a vasút hozta meg. A kiegyezés után – a korábban létesült első sík vidéki vonalainkhoz csatlakozva – elsőnek a Hatvanból a Zagyva völgyén át Losoncig vivő szakasz készült el. 1870–73 között megépítették a Kassát a sziléziai Oderberggel összekötő vasúti fővonalat, amely a kor egyik mérnöki csúcsteljesítménye volt. A 367 kilométer hosszú pálya a Hernád mentén emelkedik, Margitfalvánál áthalad a Kárpát-medence máig leghosszabb (5300 méteres) alagútján, Poprád után átkapaszkodik a vízválasztón, majd a Vág völgyében lejt nyugat felé. Az Ruttkánál kapcsolódik hozzá a Losoncról kiinduló, Zólyomon és a körmöci hegyeken át kanyargó szárnyvonal, amely tucatnyi alagúton, vashidakon vezet keresztül, s még hurkok is segítik a hegyipálya szintemelését. Az 1880-as évekre elkészült a miskolc–kassai és a Vág-völgyi fővonal, valamint az Eperjesen át Bártfáig és a lengyel határon túlra vezető szakaszok. A Poprád-völgyi helyiérdekű, a szepes–gömöri hegyi vasút mellett olyan kisebb, ám fontos pályák épültek meg, mint a Rima-völgyi és a tiszolci fogaskerekű vagy az Ipoly menti mellékvonal, amely Zólyomtól délre Párkánynál csatlakozik a pest–pozsonyi fővonalhoz.
Tisztelegve kell megemlítenünk, hogy az európai mértékkel is imponáló hazai vasútépítés kimagasló személyisége a felvidéki Baross Gábor volt. 1848-ban született Trencsén közelében, 1883-tól közlekedési államtitkár volt, 38 éves korában rábízták a tárca vezetését. Hat évig tartó – korai halálával záruló – minisztersége alatt hatalmasat lépett előre a magyar közlekedésügy és mindaz, ami hozzá kapcsolódik. (A vasminiszter sírja a Vág-völgyi Illaván van.) Ellenkező előjellel, de azt is meg kell említeni, hogy a trianoni békeszerződéssel elszakított Felső-Magyarországon nem épült új vasútvonal – a kassai vasművektől a volt szovjet határig vezető, széles nyomközű kiegészítővágány kivételével. Márpedig igencsak sürgős lenne a vác–ipolytarnóci vasút meghosszabbítása Losoncig és a hét kilométeres ipolysági szárny újrafektetése.
Az említett Párkánnyal kapcsolatban arról is érdemes szólni, hogy a mai Magyarországot és Szlovákiát összekötő Duna-hidak majd mindegyike az első világháború előttről származik.
A „két” Komárom közötti közúti és az Esztergomot a túlparti Párkánnyal egybekötő Mária Valéria híd 1895-ben épült. Utóbbit 1945-ben robbantották fel, és ötvenhat év kellett hozzá, hogy az idén október 11-én végre újra megnyílhasson. De az a fontos, hogy áll, és természetes módon összekapcsol egy sok tízezer lakosú régiót.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.