Az ELTE Természettudományi Kara korábban több, a város különböző részein lévő épületben működött, a lágymányosi campus részeként 1995-ben a kémiai tanszékcsoport épülete, 1998-ban az északi tömbnek nevezett épület, az informatikai épület, a sportcsarnok, majd tavaly a déli tömb készült el, együttesen mintegy kétszázezer négyzetméternyi területet adva a különböző tanszékeknek, a kémia-biológiai tudományoktól a földtudományokon át a matematikai-informatikai szakterületekig. A Középület-építő Magyar Építő Alba Regia Rt. fővállalkozásában készült, több mint harminchárommilliárd forintos beruházásnak fontos eleme volt az informatikai infrastruktúra kiépítése.
Rétfalvi Gábor, az ELTE főmérnöke, főigazgató-helyettese: „Az egyetemi épületek üzemeltetése költséges, ezért tartottuk fontosnak, hogy a több épülethez ne független diszpécserközpontokat alakítsunk ki, amelyekbe nehezen megfizethető, jól képzett szakemberek kellenek, hanem egyetlen olyan diszpécserközpont létesüljön, ahonnan egy intelligens, számítógépes hálózaton keresztül mindegyik épület felügyelhető, vezérelhető, az épületekbe telepített érzékelők adatai alapján minden esemény figyelemmel kísérhető, szabályozható. A megépült diszpécserközpont huszonnégy órában üzemel, hiszen az egyetem éjjel-nappali folyamatos üzem, s mindössze két-három diszpécser el tudja látni az öt nagy épülettömb műszaki felügyeletét.”
Az intelligens épületfelügyeleti rendszernek része a gépészeti vezérlés, a liftek vezérlése, a teljes biztonságtechnikai felügyelet (tűzvédelem, behatolásvédelem, vagyonvédelem), az energiamenedzsment. Ez utóbbihoz tartozik például az áramfogyasztás figyelemmel kísérése, tekintettel arra, hogy az energiavételezés ilyen nagy épületeknél az Elmű által szigorú szabályokhoz kötött, s a túllépéseket drágán szankcionálják.
Az épületfelügyeleti rendszer az előre meghatározott elemek (például fagyasztószekrények) időszakos kikapcsolásával minden pillanatban meg tudja akadályozni az áram „túlfogyasztását”. A biztonságos energiaellátás érdekében több helyről is vételez az ELTE áramot, a diszpécserközpontban az átkonfiguráló automatika egyetlen perc alatt váltani tud szükség esetén, s ezt az egyetlen percet egy kinetikus energiatároló hidalja át, hiszen a működő informatikai eszközök — különösen az egyetem öregebb számítógépei — megsínylenének bármilyen rövid idejű energiakimaradást.
Az épületfelügyeleti rendszerhez mintegy hatvanezer (!) adatpont csatlakozik, ebből körülbelül huszonhétezer a villamosenergia-rendszerhez tartozó adatpont és tíz-tízezer a tűzjelzők és biztonságtechnikai érzékelők száma. Az épületfelügyeleti szoftvernek ennyi adatpont állapotát kell folyamatosan figyelemmel kísérnie, értékelnie s az elemzéseket a diszpécsernek kiírnia. Egyetlen monitorra sűríti a lényeges jelzéseket, egyszerre tekinthetők át az energia-, a gépészeti és a biztonságtechnikai rendszerek eseményei, és a keletkezett hibák helyét is behatárolja a rendszer, mégpedig AutoCAD alapú megjelenítéssel.
Pintér Ödön, az új ELTE-épületek infrastruktúrájának beruházási teendőit irányító ’96 Kft. létesítményfelelőse: „Egy bonyolult automatikákkal teletűzdelt épület működése nem »hazárdmentes«. Előfordulhat például, hogy az automatikák kritikus szituációkban felülbírálják egymás döntéseit, s az ilyesmi villamos vezérléseknél még károkat, esetenként baleseteket is okozhat. Az ELTE intelligensépület-felügyeleti szoftvere ezekre az automatikus vezérlőrendszerekre együttesen ügyel, összehangolja ezek működését. E »csúcsmenedzsment« igen fontos eleme, hogy az egyes alrendszerekbe való beavatkozás előtt szimulációs eljárásokat futtat, és csak ennek alapján javasol a diszpécsernek beavatkozást. Így »hazárdmentes« automatikaüzemeltetést tudtunk megvalósítani. Nálunk nem történhet meg, hogy a betörő felgyújtja az első, útjába eső íróasztalt, hogy a tűzjelző rendszer utasítására az összes ajtó kinyíljék előtte… S nagyon sok kiegészítő funkciója is lehet egy ilyen rendszernek: például figyelheti, mennyit is pörgött egy bizonyos klímaberendezés, s ideje van-e már az ékszíjcserének… Mindezeket az újabb és újabb funkciókat a rendszer »kifényesítése« során beépíthetjük majd. A folyamatos online kapcsolat a teljes technológiai eszköztárral lehetővé teszi, hogy az üzemeltetési igényeknek megfelelően igen rövid idő alatt módosíthatók, bővíthetők legyenek a beállítások.”
Az épületfelügyeleti szoftverrendszert — a ScadaSys Kft. és a Compaq Magyarország közös szellemi termékét — a BuilDog névre keresztelték, s nemrég Innovációs Nagydíjat is kapott. A ScadaSys Kft. 1996 óta működik, tizenöt mérnöke kifejezetten ipari vezérlőszoftverek, vezérlőautomatikák fejlesztésével foglalkozik, s mintegy másfél éve dolgoznak együtt a Compaqkal.
Kővári Béla, a ScadaSys Ipari Automatizálási Kft. ügyvezető igazgatója: „A BuilDog egy valóban intelligens, »öntanuló« szoftver, az adatgyűjtésen, a megjelenítésen, és az eseménynaplózáson túl folyamatosan elemzi a különböző vezérelt alrendszerek egymásra hatásait az adatpontokról beérkező információk alapján. A BuilDog első nagy referenciája az ELTE épülettömbje, de a rendszert továbbra is folyamatosan fejlesztjük, az üzemeltetési tapasztalatok alapján napról napra, hétről hétre újabb funkciókkal egészítjük ki. Célunk, hogy moduláris felépítésű, bővíthető, multiplatformos, világszerte terjeszthető, úgymond »dobozos« szoftverré fejlesszük ezt a terméket, amellyel a Compaq révén a világpiacra is kiléphetünk. A BuilDog eleve többnyelvű üzemeltetésre alkalmas. Egyaránt fut Unix, Windows, Linux, QNX platformokon, sőt egyszerre többféle platformon is futhatnak a különböző modulok.”
Vid Gábor, a Compaq rendszermérnöke másfél évvel ezelőtt még az ELTE-n dolgozott eme beruházás informatikai rendszerén. „Már 1997-ben úgy gondoltuk, hogy az új épülettömb-beruházásnak legyen része egy intelligensépület-menedzsment rendszer is, ez előfeltétele a korszerű és gazdaságos üzemeltetésnek. Az ilyen jellegű feladatokra kínált német szoftverekkel nemcsak nyelvi problémák adódtak volna számunkra, de ezek a rendszerek nem is mindenben feleltek meg a magyar előírásoknak. Ezért választottuk a Compaq—ScadaSys BuilDog rendszerét. Az egységes épületfelügyeleti rendszer erőltetett ütemben készült, a tavaly szeptemberi tendernyerés óta alig egy év telt el, s idén szeptember végén átadtuk a rendszert. A birtokbavétel után azonban egy ilyen nagy bonyolultságú rendszernél, úgy gondolom, legalább egy év kell a »finomhangoláshoz«, amíg minden apró részlet a helyére kerül, s a rejtett hibák is kiderülnek.”
Marsovszky László, a Compaq Intelligens Épület Szakértői Központ vezetője: „Az épületek közötti összeköttetés megvalósítására a nagy megbízhatóságú SDH-gyűrűt választottuk, amely egyszeresen hibatűrő, azaz ha egy kábelt esetleg valahol átvágnak, azt »észre sem veszi«. Erre egyébként volt is példa, mert nemrégiben egy markológép véletlenül átvágta az egyik kábelt, s a megoldás jól vizsgázott: a BuilDog épületfelügyeleti rendszer kifogástalanul működött. A Compaq először telepített SDH alapú rendszert Magyarországon, s úgy gondolom, jól sikerült.”
Az ELTE épülettömbjeinek felügyeleti rendszere Compaq AlphaServeren fut, a diszpécserközpontban két megjelenítővel, két windowsos PC-vel, de további lépésekben a létesítményi főmérnökökhöz is kerül egy-egy terminál. Az épületek között SDH és ATM hálózat épült ki, erre csatlakozik rá a gépészeti eszközöket vezérlő Sauter-automatika, az AT&T (azóta már Avaya) Definity intelligens telefonalközpontok (mégpedig úgy, hogy ha a telefonhálózat valahol meghibásodik, a rendszer nem csak az Avaya szervizközpontját, de a BuilDogot is azonnal automatikusan hívja). A liftek OTIS-vezérlésűek, s az esetlegesen a fülkékben rekedt utasokkal kétirányú hangkapcsolat létesíthető. A tűz- és vagyonvédelemről Siemens—Cerberus rendszer gondoskodik, a beléptetőrendszer Westinghouse közelítőkártyás megoldással működik, s mintegy ötezer beléptetőkártyát adnak ki az idén ősszel, amelylyel négyszáz bejáraton lehet átjutni, kinek-kinek csak ott, ahova jogosultsága lesz. Ilyen kártyákkal lehet majd hozzáférni például a nagyelőadók multimédiapultjaihoz, a számítógép-hálózathoz, és a garázssorompókon is ezekkel lehet majd ki-be jutni.
origo.hu
Májusban változik a posták nyitva tartása – erre érdemes figyelni
