Jókai fizette a Feszty-villát

Velencei mintára építtette meg Feszty Árpád 1892-ben a Bajza utcai villát. A költségeket Jókai Mór fizette, hiszen a festőművész Jókai nevelt lányával alakította ki közös fészkét. Az ifjú pár az állandó vendégfogadások miatt eladósodott, ezért a Petőfi Társaság 1899-ben átvette Fesztyéktől az ingatlant.

Feszty Árpád, többször tartózkodván Velencében, tanulmányozta a kisebb paloták építészeti stílusát. Egyes részleteket lerajzolt, sőt megszerzett a romladozó palotákból oly értékes darabokat, melyek egy modern építkezés keretében felhasználhatók – írja egy korabeli lap a főváros igen egzotikus palotájáról.
Miért is építkezett Feszty, s miből volt pénze a nagy léptékű, igényes beruházásra? A válasz Jókai Róza személyében keresendő, akivel Feszty az epreskerti művésztelepen telepedett le. Ebben az időben egymás után épültek a művészlakok a Bajza utcában. Kellő vagyona a házépítésre a fiataloknak aligha volt, Jókai Mór azonban állta a költségeket. A kis „velencei palazzo” olasz mintára született, a tervekhez Fesztynek a Canal Grande-ról készített rajzát használták fel.
A fiatalok ragaszkodtak az itáliai stílushoz odabent is. Utazgatásaik során tetszetős lakberendezési cikkeket találtak. Olasz mintára faragott kőoroszlánokat rakattak a ház oromzatára. A velencei címerdíszítést sem hagyták ki: felülre került a Jókai, alá a Feszty család címere.
Jókai nem véletlenül fizette a költségeket: ő is a fiatalokhoz költözött, a ház emeletére. Feszty hatalmas dolgozószobáját a földszinten alakították ki.
A Jókai–Feszty-ház mediterrán küllemével és társasági életével a főváros színfoltja volt. Politikusok, írók, újságírók nap mint nap özönlöttek a neves família otthonába.
A családi egység megbomlott, amikor a hetvennégy éves, megözvegyült Jókai – huszonéves feleségével – átköltözött az Erzsébet körútra. A Feszty–Jókai-villa politikai viták színterévé vált. Ritkultak az összejövetelek is, sőt egy idő után már csak hétfőnként találkoztak a politizálni vágyók. A dorbézolások ugyanis a csőd szélére sodorták a kis ékszerdoboz lakóit.
Bródy Sándor javaslatára a Petőfi Társaság 1899-ben átvette Fesztyéktől az ingatlant. 1909-re az alsó szinten Jókai-relikviatárat, a felsőn Petőfi-emlékszobát nyitottak. Az 1926-os Magyar irodalmi lexikon még Petőfi-házként emlegeti a Bajza utcai villát, ám a társaság ekkor már készülődött a Károlyi-palotába. Az épületben a Természettudományi Múzeum embertárát helyezték el, ma a Képzőművészeti Egyetem festőnövendékei tanulnak az igényes falak között.