Kamatlábtorta a Lukácsban

Az Andrássy úti bérpaloták sorában álló kétemeletes, eklektikus stílusú épületben 1912-ben nyitotta meg elegáns, díszes üzletét Lukács Sándor cukrászmester. A néhány éve megújult cukrászda ma is Terézváros egyik híressége, azonban a patinás bejárón belépve balra, az egykori süteményes- és fagylaltospult helyén – talán éppen a korszellemnek megfelelően – egy bank ügyfélszolgálatát találjuk.

Gazsó Rita
2001. 12. 12. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Cukrászdánkat a múlt század elején kezdődött története során nem jellemezték drámai fordulatok, és elkerülték a botrányok is – mondta el tömören Reichné Ágoston Mária, a Lukács cukrászda ügyvezetője, aki azonban szinte minden részletet ismer az elmúlt 89 évről.
A Lukács cukrászda előterének falát egykor a szakmát jelképező mézeskalács figurák díszítették. Innen nyílt a műhely, s a klasszicizmus és az eklektika jegyében kialakított, lenyűgöző szalon. Az 1912-es megnyitást követően rövidesen a legjobbak sorába emelkedett és városszerte nagy népszerűségnek örvendett. A második világháborút követő államosítás során többek között ezt is kisajátították, a Lukács család pedig, mint sokan mások, Dél-Amerikába menekültek.
A cukrászda az államosítást követően a rettenetes „Különlegességi” néven futott, és egy közös igazgatóság alatt összevonták a Gerbeaud-val és a Művésszel, ami a gyakorlatban hasonló kínálatot és arculatot jelentett. Eredeti nevét csak 1987-re kaphatta vissza. A Lukács cukrászda „szocializmusbeli” sikeréhez hozzájárult közelsége is a szemközti régi Zeneakadémiával és a Képzőművészeti Főiskolával, amely idevonzotta a művészeket, ám a neves képzőművészeken, zenészeken kívül színészek, írók, költők is jártak ide. Törzsvendégei között megfordult itt Barcsay, Bortnyik, Hajnal Gábor és az író Mándy Iván, akinek törzsasztalát ma kis tábla jelzi.
A rendszerváltozás itt is változást hozott. A VI. kerületi önkormányzat elhatározta: értékesíti a házat. Felmondták a bérleti szerződést a cukrászdával, az emeleti irodával és az épület bérlakásaiban élő lakókkal. A műemlék-felügyelőség azonban védetté nyilvánította az ingatlant és határozatában kimondta, hogy a Lukács a jövőben is kizárólag cukrászdaként működtethető. Hamarosan egy bank vásárolta meg az épületet, átterveztette és felújíttatta, és a cukrászda vendégterét is eredeti pompájában helyrehozatták. A Lukács cukrászda egykori tágas előterén ma a tulajdonos bankkal közösen osztozik. A patinás bejárón belépve, balra, az egykori süteményes- és fagylaltospult helyén a bank ügyfélfogadó irodáját találjuk. A megújult cukrászdát üzemeltető kft. vezetője szerint a süteményfogyasztás és -készítés hasonló a ruhadivathoz: változó. Új sütemények jönnek, régiek mennek, hol van már például a még pár éve közkedvelt Indiáner, sőt csokitortát és puncstortát is csak rendelésre készítenek mostanában. Változnak az idők, az ízlés, sőt a nevek is, így a megszokott somlói, gesztenyepüré és a többiek mellett új édességeket kell megjegyeznünk. Valószínűleg a bank közelsége ihlette meg a cukrászokat az itt kapható kamatlábtorta vagy a bankárpuding elnevezésekor.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.