Kémek kései reneszánsza

A szocialista blokk felbomlásával és a hidegháború befejeződésével nyugdíjba vonulhattak a Nyugat „James Bondjai”.

Kémekre a szó klasszikus értelmében már nem volt szükség. Az álcázott, legendás és hamis útlevelekkel utazó ügynökök ideje lejárt. Helyettük az elektronikus kémkedés érája következett. Lehallgatórendszerek, műholdak, komputerek végeztek „globális”, ám kevéssé specifikus munkát. A néhány megmaradt ügynök inkább a szervezett bűnözéssel foglalkozott különböző nyomozó hivataloknál, hiszen a maffiaszervezetek jelentették azt a veszélyt, amit azelőtt a KGB vagy a Stasi képviselt.
A mikrochipes spionok non plus ultrája, az amerikai National Security Agency (NSA, nemzetbiztonsági Hivatal) által kifejlesztett Echelon, amelynek segítségével Anglia, Ausztrália, Kanada, Új-Zéland és az NSZK is bekapcsolódott a világ telefonjainak, faxainak és e-mailjeinek megfigyelésébe. A rendszer rákapcsolódhat az Intelsat kommunikációs műholdakra, mélytengeri telefonkábelekre, mobiltelefon-hálózatokra, és képes percenként 3 millió(!) telefonbeszélgetést, illetve faxot vagy elektronikus levelet ellenőrizni. Bizonyos szavak, leírt mondatok hatására bekapcsol a rendszer.
Szeptember 11-e után azonban rájöttek a titkosszolgálatok, hogy a rendszer maximum elégségest kaphatott volna, ha valaki osztályozná a kémkedést. Voltak kisebb akciók – amelyek az Echelon segítségével sikeresen akadályoztak meg merényleteket –, ám minden idők legborzalmasabb terrorcselekményét nem tudta meggátolni. Mint kiderült, a CIA (Központi Hírszerző Hivatal) 18 ezer munkatársa közül mindössze egy volt, aki beszéli a pastu nyelvet, a szaúd-arábiai megbízottja pedig még arabul sem tud. A káosz leírhatatlan volt. A CIA most visszahívta több tucat nyugdíjban lévő munkatársát, olyanokat, akik otthonosan mozognak a térségben, ismerik a nyelveket, a helyi szokásokat, és vannak még aktivizálható kapcsolataik a régió országaiban. A szolgálat weblapján keres új munkatársakat, akik pastu, dari vagy arab nyelven beszélnek (www.cia.gov). Bush elnök visszavonta a Gerald Ford által 1976-ban ratifikált rendeletet, amely megtiltja, hogy a titkosszolgálatok emberei „gyilkosságokat” hajtsanak végre.
A terror elleni háború a titkosszolgálatok reneszánszát jelenti. Az amerikai kormány körülbelül egymilliárd dollárt szavazott meg a titkosszolgálatok, a CIA és az NSA átstrukturálására és felszerelésére. Szintén forradalminak számít az FBI (Szövetségi Nyomozóiroda) és a CIA központi komputereinek összekapcsolása. Hiszen az információfolyam hiánya és a rivalizálás jellemző volt a két szolgálat között. Az együttműködés nemzetközi szinten is működik, szeptember 11-e óta egy „hotline” működik, például a CIA, az FBI és a BND (Németország Szövetségi Hírszerző Hivatala) között. Minden szolgálat igyekszik pozíciókat kiépíteni a Közel-Keleten, ám félő, hogy most csak egyfelé koncentrálnak, és ez egy esetleges új, még nem ismert ellenségnek könnyíti meg a munkáját, hiszen részben most is ez történt. Beépülni olyan szervezetbe, mint az al-Kaida, a Hamász vagy az Iszlám Dzsihád, szinte lehetetlen, mivel a tagok jóformán gyermekkoruk óta ismerik egymást. Ugyanazokat a káderképzőket járták be, egymással kapcsolatban álló mollák képezték ki őket 5-6 éves koruk óta. A szervezetekkel szimpatizáló csoportokat, az őket segítő cégeket viszont már nem olyan nehéz megszűrni, vagy megfizetett ügynököket toborozni és így jutni információkhoz. A klasszikus kémkedés tíz év után tehát feltámadt, és bizonyosan jó eredményeket fog produkálni.
A szerző terrorizmus-szakértő