Keresztény pásztorjátékok ősi elemekkel

A történelmi helyzet okán neveztetik a betlehemes találkozó nemzetközinek, noha jószerével magyarok vesznek részt rajta. Magyarország olyan ország, amely körös-körül magyarok lakta vidékekkel határos, így aztán ha Erdélyből, a Felvidékről, a Délvidékről, Kárpátaljáról, netán Burgenland legszéléről jön Budapestre valamely hagyományőrző csoport, az hivatalosan külföldről érkezik.

Idén tizenegyedszer tartottak betlehemes találkozót a fővárosban, amelynek fő helyszíne a Millenáris Park s a gödöllői kastély volt. Tömöry Márta, a Magyar Művelődési Intézet vizuális és előadói osztályának bábos referense a találkozó fő szervezője. Érzékelhető megilletődöttséggel beszél tapasztalatairól. A vendégekkel való találkozó önmagában is meghatározó élmény, hiszen a történelmi Magyarország különféle szögleteiből érkeznek azok a magyarok, akik helyben maradtak szülőföldjükön, és viszik tovább őseik rájuk hagyományozott karácsonyi szokásait.
A karácsonyi ünnepkörnek a keresztény világban különösen gazdagok a néphagyományai, amelyek azonban magukban hordoznak ősi, pogány elemeket is. A pásztorjátékok, a szálláskereső, bábtáncoltató, betlehemező dramaturgiák, a csillagozás, a bölcsőcske nevű előadás mind-mind a Krisztus urunk születése körüli bonyodalmakat meséli el úgy, ahogyan azt az elődök örökül hagyták íratlan végrendeleteikben. Papírra persze nem vetették e misztériumjátékok forgatókönyvét, a következő generáció belenőtt a nemzeti és vallási öntudatot is megőrzendő népszokásba, amely jellemezte a tájat és a vidéket, ahonnan származott.
Karácsonyi megilletődöttség ide vagy oda, a pásztorjátékok bizony nem nélkülözik a humort és a nyers erőt sem, mondja Tömöry Márta. – A legszentebb dolgokat is előadják évszázadok óta, komikus elemekkel fűszerezve: ez a parodia sacra belefér a mágikus éjszakába. A protestánsoknál leginkább pásztorjátékot jelenítettek meg, vén és ifjú pásztorokkal, egyszerűbb szereposztással. A katolikus vidékeken a szent család, az angyalok serege, a háromkirályok is megjelennek.
A mezőségi reformátusoknál Mária és József is szereplője a betlehemezésnek, s természetesen nem maradhat ki Heródes király, aki Romániában román katona, a volt Jugoszláviában annak idején jugoszláv katona képében és egyenruhájában feszített. A legtöbb helyen csak fiúk, érettebb, de még nőtlen legények alkotják a pásztorjátékot előadó betlehemezők csapatát, mivel annak idején a lányokat nem eresztették az óvatos szülők a sötét téli éjszakákba házalni, s a szereposztás is így maradt meg: lányok nélkül, Máriának is vékonydongájú, fiatalabb fiú öltözött.
Az ördög nem alszik, vélekedtek az óvatos szülők, s ez az adventi áhítat idejére is vonatkozott. Másutt viszont csupa lányok, sőt kislányok adták elő a bölcsőcskét, a csillagjárást, igaz, nappal, vagy felnőtt kísérettel, fehér ruhában, angyali ártatlansággal. Mezőkövesden ilyen szokást őriznek a mai napig, s a betlehemes találkozón fölidézik. Csupa mulatságra okot adó helyzeteket teremt az is, ha a betlehemi jászol körül ólálkodó bibliai állatokat is megszemélyesítik a karácsonyi dramaturgiában.
Idén a Millenáris Parkba, a Magyarok Házába, s Gödöllőre is ellátogattak a barcasági Lövétéről, a Mezőségből, Kalotaszegről, Székből, Szatmárból, Máramarosból, Kakasdról, a Zobor-vidékről, a Kassa környéki Jánokról, az ukrajnai Rahó-vidékről a betlehemes csoportok. A honi csapatok vendéglátóként mutatják meg az anyaországi hagyományokat, s a görög katolikusok karácsonyi misztériumjátéka is színre kerül. Körösszegapátiból szeretettel fogadják a magyarországi román nemzetiségieket, hozzák ők is a maguk Jézuskavárójukat. A huszonegy csoport mintegy kétszáz résztvevője és a hazai nyolc-kilenc csapat december 21–23. között fogadta a Millenáris Park négy égtájra nyíló négy székely kapuján át mindazokat, akik az adventben a néphagyomány kincsesházában kívánnak megmerítkezni.