Klónozás: nyílt vitát vár az ETT

Számos betegségben a kórfolyamat sejtpusztulás miatt alakul ki vagy ahhoz vezet, ezért a gyógyulás a hiányzó sejtek pótlásától remélhető – nyilatkozta Vizi E. Szilveszter, az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) elnöke, ismertetve a testület állásfoglalását. Eszerint a sejtpótlás ideális lehetőséget kínál égési vagy más mechanikus eredetű sérülések kezelésében is.

Elvben három lehetőség kínálkozik a pótlandó sejtek sajátosságainak felvételére képes őssejtek nyerésére. Az első: a meddőség kezelésére alkalmazott mesterséges megtermékenyítés folyamán vannak olyan előembriók, amelyek végül is nem kerülnek anyaméhbe. Ezeket fagyasztva tárolják, majd a törvény szabta idő után megsemmisítik. Az ilyen emlőembriók sejtjeinek feldúsítása – klónozása – sejtterápiára alkalmas sejtvonalat eredményezhet. A második lehetőség: a petesejt plazmájába történő differenciált sejtmagbeültetéssel elérhető, hogy a létrehozott új sejtklón embrionális őssejtként viselkedjen. A harmadik út: felnőttszervezetből őssejtek nyerhetők, s ezek klónozhatók sejtterápiás célra. A technológia tehát jelenthet terápiás célú klónozást, de alkalmas lehet új egyed létrehozására, reprodukciós klónozásra is.
– Eszerint ugyanaz a technológia élesen eltérő kifejlethez vezethet: míg az első, kezelhetetlen betegségben emberek millióinak gyógyulását eredményezheti, addig a második lehetőséget minden felelős és reális gondolkodó szakember elutasítja – tartalmazza az ETT álláspontja.
A testület szerint a szakemberek feladata és felelőssége, hogy nyílt, előítéletektől mentes vitákban tisztázzák, szabályozzák az emberklónozással kapcsolatos kérdéseket. Az ETT szerint az nem vitás, hogy azon kellene munkálkodni, hogy az új technológiából adódó lehetőségek minél nagyobb hasznot hozzanak, s minél kisebb legyen helytelen felhasználásuk veszélye.