Kostunica választásokat követel

(Jugoszlávia)
Nem hozott megoldást a szerbiai kormánykoalíció (DOS) válságára – a Djindjics kormányfő vezette politikai erők és a Kostunica-féle Szerbiai Demokrata Párt (DSS) közötti súlyos ellentétekre – a hétfő esti vezetőségi ülés, amelyen már meg sem jelentek a DSS képviselői. A többiek egyhangúlag elvetették „a DSS ultimátumát”, hogy a DOS adja viszsza a házelnöki tisztséget Kostunicáéknak. Ehelyett a koalíciós partnerek felszólították a Szerbiai Demokrata Pártot, hogy „térjen vissza a reformok politikai platformjára”. A DOS-ból már korábban is követelték Kostunicáéktól, hogy valljanak színt: kormánypártként vagy ellenzékiként kívánnak politizálni, illetve vállalják-e a felelősséget a kormányzásért, amelynek leghevesebb bírálói, sőt, a parlamentben – kormánypártként! – a kormányjavaslatok ellen szavaznak.
Nincs semmi oka a szerbiai rendkívüli választások kiírásának, hiszen a kormánynak megvan a kényelmes parlamenti többsége, s a parlamenti többség sehol a világon nem kezdeményez idő előtti választásokat, jelentette ki Zoran Djindjics szerb miniszterelnök, s ezzel egyben reagált is az újabb megmérettetésre vonatkozó DSS-es követelésre is. Kostunicáék egyébként kilátásba helyezték olyan lépések megtételét, amelyek a válság megoldásához vezetnek. Részleteket nem hoztak nyilvánosságra. A DSS ugyancsak követeli, hogy gyorsított eljárással fogadják el a hágai törvényszékkel való együttműködésről szóló törvényt.
Milosevics közben ismét megjelent bírái előtt, s kénytelen volt végighallgatni a terjedelmes vádiratot (egy órán át olvasták), amely egyebek között a boszniai háborúban (1992–1995) elkövetett népirtással vádolja. A hágai vádlott a „képtelenség csúcsának” és történelemhamisításnak nevezte a vádiratot. Kijelentette: a béketeremtésben szerzett érdemeket, s nincs köze a boszniai háború kirobbantásához. Se neki, se Szerbiának, se a szerb népnek, se a szerb politikának. A háborúért a nagyhatalmak viselik a felelősséget, miként Jugoszlávia szétszabdalásáért is. Richard May bíró a mikrofon kikapcsolásával megszakította Milosevics beszédét, amikor a „történelemhamisításról” szólt. A figyelmeztetés szerint Milosevicsnek csak arról kellett volna nyilatkoznia, hogy bűnösnek érzi-e magát. Mivel ezt nem tette meg, a bíróság úgy veszi, hogy elutasította a vádakat, illetve ártatlannak vallja magát.