Mayer Ferenc fiúárvaház

2001. 12. 10. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Budán, a XII. kerületben, a Városmajor utca 31. szám alatt található saroképület 1886-ban készült Mayer Ferenc, az egykori császári tábornok által létrehozott alapítvány segítségével. A XIX. század közepétől a szegényházakon, szeretetotthonokon kívül több árvaház is megnyílt már fővárosszerte. A József fiúárvaház és az Erzsébet leányárvaház után, első magánvagyonból épült menhelyként adták át a budai Mayer Ferenc fiúárvaházat.
Mayer Ferenc császári tábornok a napóleoni háborúk sikerei után a magyar fővárosban töltött be tisztséget, és itt is élt. Itt érte a magyar 1848-as forradalom, amikor is az idős tábornok nem az osztrák oldalra állt, miképp az várható lett volna tőle, hanem a magyarok pártját fogta. Ezért aztán Bécs meg is fosztotta őt katonai rangjától. Mayer Ferenc pedig végrendeletében vagyonát Buda városára hagyta, hogy abból egy felekezettől és származástól független fiúárvaházat létesítsenek. A megvalósításra azonban csak a kiegyezés után kerülhetett sor. Az 1886. szeptember 28-án nyílt intézet épülete az alapító kérésére Budán, a Kis-Svábhegy tövében, az árnyas fákkal beültetett Városmajor szomszédságában, a főváros által adományozott telken épült. A saroképület első emeletén három nagy hálóteremben helyeztek el hetvenöt árva gyermeket, de itt kapott helyet a tanítólakás, három fürdőszoba és három mellékhelyiség is. A földszinti részen az igazgató háromszobás lakásán kívül egy tanterem, két nappali dolgozóhelyiség, egy iroda, egy könyvtárszoba, a mosdó, fürdőszoba és mellékhelyiségek voltak, míg az alagsor a konyhának, két éléskamrának, az ebédlőnek, cselédszobának, szolgalakásnak, két raktárnak, mosókonyhának, vasalószobának és mellékhelyiségnek adott otthont. Az épület előkertjében felállították az alapító szobrát, amelynek érdekessége, hogy Szécsi Antal, a későbbi Baross- szobor alkotójának első jelentősebb műve volt. Hátul széles udvar volt, ahol testmozgást végezhettek, és konyhakert, ahol az árvák az ellátásukhoz szükséges zöldség- és gyümölcsféléket maguk megtermelhették.

Az árvaházba budai születésű, vagyontalan, árva vagy félárva, törvényes vagy törvénytelen gyermekek kerülhettek be, és tizennégy éves korukig teljes ellátást és nevelést kaptak. Gyenge fizikum, kiemelkedő tehetség vagy szorgalom esetén akár tovább is itt maradhattak a szegény árvák. A ház elvei szerint emberszeretetre, szorgalomra, erkölcsös életre nevelték a kis árvákat, és a jóhírű intézet diákjai később meg is állták a helyüket az életben, több iparos mester és tanító is kikerült közülük. Télen reggel fél hatkor, míg nyáron öt órakor keltek naponta, reggeli után pedig a tanulás következett. A fiatalabbak oktatása az intézeten belül, a két tanteremben folyt, míg az idősebbek a környékbeli iskolákba jártak. Egyenruhájukról bárki megismerhette őket. A Mayer Ferenc fiúárvaházat követően még két hasonló intézmény nyílt, a Bernfeld Mórról és Horthy Miklósnéról, a kormányzó feleségéről elnevezett árvaház, amelyekkel együtt a második világháborúig összesen 1100 árvát neveltek fel a fővárosban. Magából a Mayer-féle intézetből több száz árva került ki, és a második világháború után, a többi árvaházzal együtt az államosítás szüntette meg. Általános iskolává alakították és 1953-tól évtizedeken keresztül az üzemelt itt. A rendszerváltozás után a katolikus egyház kapta meg, és ma a Pannonia Sacra iskolának ad otthont az épület. (G. R.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.