Hivatkozva Románia európai intézményeknél, illetve nemzetközi dokumentumok aláírása által vállalt kötelezettségeire, a nyilatkozat aláírói felkérik a bukaresti parlamentet, hogy szüntesse meg az egyházakat megkülönböztető rendelkezéseket, zárja ki a korlátozásokat a tavaly hozott sürgősségi kormányrendeletből, továbbá a törvényhozásban alkalmazza a restitutio in integrum elvét. Ugyanakkor felszólítják a kormányt, fogadjon el jogszabályt a kisebbségi egyházaktól önkényesen elvett ingatlanok átfogó és teljes visszaadására, és szerezzen érvényt azon jogszabályoknak, amelyek bár részlegesen és hiányosan, de megpróbáltak megoldást találni az egyházi vagyonok visszaszolgáltatására, valamint lépjen fel azon közigazgatási hatósági gyakorlat ellen, amely akadályozza vagy visszautasítja a törvényes rendelkezések által elrendelt tulajdon-visszaadást.
A nyilatkozatban felkérik a miniszterelnököt, hogy az elkobzott egyházi ingatlanok helyzetének megfelelő szabályozása céljából szorgalmazza a szükségszerű törvényhozói és végrehajtói intézkedéseket, az államfőt pedig konkrét cselekvésre kéri fel a Románia által vállalt kötelezettségek tiszteletben tartása végett. Végül felkérik az Európai Unió és az euroatlanti térség integrációs intézményeit, monitorizálják a romániai kisebbségi egyházak, az egyházi oktatás helyzetét, az elkobzott egyházi vagyonok visszaszolgáltatásának folyamatát.
A nyilatkozatot a romániai kisebbségi történelmi egyházak nevében Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Reizer Pál szatmári római katolikus püspök, Mózes Árpád, a zsinatpresbiteri evangélikus egyház püspöke, Christoph Klein, a szebeni evangélikus egyház püspöke, Nicolae Anusca, a balázsfalvi görög katolikus egyház vezetője, Pap Géza, az erdélyi református egyházkerület püspöke, Tőkés László királyhágó-melléki református püspök és Szabó Árpád, az unitárius egyház püspöke írta alá. Információink szerint a fentebb említett egyházak képviselői hamarosan személyesen is beszámolnak helyzetükről a Strasbourgban székelő európai szervezeteknél.
Mint arról Fodor József, a nagyváradi római katolikus egyház helynöke a Héthatárnak beszámolt, egyházuk ez idáig egyetlen ingatlant sem kapott vissza a gyakorlatban. A magyar és a német egyházakhoz hasonlóan nehéz helyzetben vannak a román görög katolikusok is, akiket a kommunista hatalom megfosztott imahelyeiktől. Templomaik többsége az ortodox egyház tulajdonába került, azok visszaszolgáltatása pedig 1989 után elmaradt.
A napokban kerül a bukaresti parlament felsőházának emberjogi bizottsága elé a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által kezdeményezett jogszabály. Az új ingatlantörvény tervezete az 1945. március 6. után államosított egyházi ingatlanokra vonatkozik. Ennek értelmében az érintett ingatlanok természetes állagukban kerülnének vissza a tulajdonosokhoz, anélkül viszont, hogy a bérlőket azonnali kiköltözésre köteleznék. A törvénytervezet kártérítést ír elő arra az esetre, ha az ingatlant már lebontották.
Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor úgy véli, a román kormánypárt meglehetősen visszafogott magatartást tanúsít az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával kapcsolatban. A magyar érdekvédelmi szervezet politikusa szerint a kérdést mielôbb orvosolni kell, hiszen minden környező ország rendezte már ezt az ügyet. Hozzátette, az RMDSZ minden eszközt latba vet, hogy megszerezze a többség támogatását.
Halálos tömegszerencsétlenség Hajdú-Bihar határában
