A GKI Gazdaságkutató Rt. — számos más kutatásához hasonlóan — ezen felmérésének eredményeit is egy indexben, a GKI—Webigen internetgazdasági indexben összegzi. Ez a konjunktúraindex, amely a magyar gazdaság vizsgált szegmenseinek az internettel és az internetes alkalmazásoknak az üzletmenetre gyakorolt hatásaival kapcsolatos várakozásait számszerűsíti, négy kérdés eredményeit foglalja magában. A kérdések az internetes értékesítés és beszerzés várható alakulására, az internetnek a vállalat piacára gyakorolt hatására és az internet lehetőségeinek jelenben és jövőben vélt kihasználására vonatkoznak. 2001 harmadik negyedévében a GKI—Webigen internetgazdasági indexének értéke 10,28,7. A mutató, azaz az internet üzleti életben betöltött szerepével kapcsolatos rövid távú várakozás az előző negyedévhez képest (15,1) közel öt ponttal csökkent. A turizmus cégei kivételével minden vállalati kör 2001. második negyedévhez képest kedvezőtlenebbül ítéli meg kilátásait az „internetgazdaság” terén a következő tizenkét hónapra kitekintve, az optimizmus mérséklődése a pénzügyi szektorban a legnagyobb mértékű — bár továbbra is a szektor társaságai számítanak leginkább az internet erőteljesebb, piacot átformáló hatására a következő időszakban. Optimistábban csak az idegenforgalomhoz kapcsolódó vállalkozások nyilatkoztak a felmérésben.
Az index összetevői az egyes részpiacokon (zárójelben az előző negyedéves érték): általános vállalati kör 12,3 (19,7), pénzügyi szektor 17,9 (31,5) kereskedelem 3,1 (7,0), turizmus 7,3 (2,2).
A következőkben az általános vállalati kör felmérésének fő megállapításait foglaljuk öszsze. A felmérés a KSH adatbázisa alapján az öt főnél több alkalmazottat foglalkoztató jogi és nem jogi társaságokra terjedt ki 2001 szeptemberében. A 2222 válaszadó a 2000. évi nettó árbevétel alapján huszonkét százalékban, a foglalkoztatás vonatkozásában 17,2 százalékban reprezentálja a vizsgált ágazatokat átlagosan.
Az általános vállalati körre számított GKI—Webigen vállalati internethasználati index részindexei a következők: Az internet elterjedésének a vállalat piacára gyakorolt, azt átalakító hatását jellemző internethatás részindex értéke 2001 harmadik negyedévében —14,0 (előző negyedév: —4,3). Az előző negyedéves értékekhez képest az egyenleg csökkent, azaz az internetes alkalmazások piacra gyakorolt befolyását a vállalatok általában kevésbé jelentékenynek ítélik, mint korábban. Változatlanul érvényesül a vélekedések méretbeli meghatározottsága, a nagyobb vállalatok szerint az internet és a ráépülő alkalmazások elterjedése meghatározóbb változásokat indukál piacaikon.
Az internetlehetőség részindex a cégek képességét értékeli a lehetőségek kihasználásának tekintetében. A részindex értéke 23,6. Az értékeket összevetve az előző negyedéves 26,1 értékkel, a várakozások enyhe mérséklődése tűnik ki, azaz a válaszadók kismértékben kedvezőtlenebbnek ítélik meg saját képességüket az internet által biztosított lehetőségek kihasználásának terén a következő tizenkét hónapra kitekintve, mint egy negyedévvel korábban. Jellemzően a nagyobb vállalatok válaszai mutatnak erősebb optimizmust a jövőt illetően.
Az e-értékesítés részindex az egyes vállalatok forgalmához viszonyított internetes értékesítés arányának a következő tizenkét hónapban várt tendenciájára kérdez rá, értéke 15,9 (előző negyedév: 25,9).
Változatlanul elsősorban a nagyobb árbevételű vállalkozások számítanak az interneten keresztül bonyolódó forgalom arányának növekedésére, de a válaszok méretek szerinti különbsége csökkent, mivel a kisebb vállalatoktól optimistább válaszok érkeztek, míg a nagyobb cégek az internetes értékesítés arányának az előző negyedévhez képest csak lassabb növekedésére számítanak.
A negyedik részindex az e-beszerzés részindex, mely az értékesítéshez hasonlóan a vállalatok interneten keresztül történő beszerzéseinek arányára kérdez rá a teljes beszerzési értékhez viszonyítva. Az index értéke 23,7 (előző negyedév: 31,4). Lényegében a beszerzés terén is az értékesítésnél már megfogalmazott változások írhatók le a várakozásokról: a kisebb vállalatok kedvezőbb értékelése és a nagyobb vállalatok kissé pesszimistább jövőképe a 2001. második negyedéves értékekhez képest a különbséget ugyan mérsékelte, a várakozások közötti eltérés azonban a nagyobb vállalatok javára továbbra is fennmaradt.
A GKI—Webigen vállalati internethasználati index a fenti részindexek számtani átlaga. 2001. harmadik negyedévben az index értéke 12,3 (előző negyedév: 19,7). Elsősorban a nagyobb vállalatok várakozásai mérséklődtek, az internetes kereskedelem korábbinál lassabb térhódítását valószínűsítve. A nagyobb árbevételű cégek részéről tapasztalt optimizmus enyhülése általános, minden részindexre igaz. A várakozások visszafogottabbá válása véleményünk szerint összefügg a gazdaság helyzetének alakulásával, a gazdasági konjunktúra több ágazatban is tapasztalható lassulásával.
Az internetellátottság ágazatonként és létszám-kategóriánként is jelentős eltéréseket mutat a vizsgált vállalati szférában. A nagyvállalatok (háromszáz fő felett) szinte kivétel nélkül rendelkeznek már internetkapcsolattal (kilencvenhét százalék), a középvállalatok esetében (ötven—háromszáz fő) az arány alacsonyabb, nyolcvannégy százalék átlagosan. A válaszadó mikro- és kisvállalatoknál közel azonos arányban van lehetőség a világhálóra csatlakozni, az öt—tíz főt foglalkoztató cégek hetvenkét százalékánál, a tíz—húsz főt alkalmazók hetvenhárom százalékánál, míg a húsz—ötven főt alkalmazó vállalatok hetvenhat százalékánál.
A várakozások alapján a mikro- és kisvállalkozások felzárkózására lehet számítani a hozzáférési arány tekintetében a következő időszakban, ezen létszám-kategóriákban a válaszolók tizenhat, tizenhárom és tíz százaléka szándékozik kiépíteni internetkapcsolatát a következő egy évben.
A gazdasági ágazatok közül az internetkapcsolatok aránya az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, az oktatás és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ágazatokban a legmagasabb, mintegy kilencven százalék. A világhálós csatlakozások aránya az átlagos érték körüli (hatvannyolc és hetvenkilenc százalék) a feldolgozóiparban, a villamosenergia-, a gáz-, a gőz-, a vízellátás iparágakban, az építőiparban, valamint a szállítás, a raktározás, a posta tevékenységekkel foglalkozó cégek körében, míg a „leszakadókat” a mezőgazdaság, a vad- és erdőgazdálkodás, a halászat és a vendéglátás ágazatok jelentik negyvenhárom—negyvenhat százalékos rátával.
A leggyakoribb kapcsolódási típus az ISDN-vonal használata, valamint a kapcsolt vonalon, modemen keresztüli internetezés. A szélessávú módozatokat, mint az ADSL vagy a kábel-tv-n keresztüli csatlakozás a válaszadók kettő és öt százaléka választotta, míg a vezeték nélküli adatforgalmat biztosító mikrohullámú berendezéseken a cégek két százaléka internetezik. Az esetek többségében állandó sávszélességet, ezáltal gyorsabb kommunikációt biztosító, több felhasználót kiszolgáló bérelt vonali hozzáférés a válaszadók tíz százalékára jellemző.
A foglalkoztatottak létszámának növekedésével párhuzamosan nő a bérelt vonali és a mikrohullámon keresztüli csatlakozás aránya, míg az ISDN-kapcsolatot egyre kevesebben használják.
Saját honlappal a válaszadó cégek harminckilenc százaléka rendelkezik. További huszonnyolc százalékuk a következő egy évben tervezi az interneten való megjelenést, míg a fennmaradó harminchárom százalék nem rendelkezik, és nem is tervezi információs oldal publikálását a világhálón.
A foglalkoztatottak száma szerinti megkülönböztetés alapján a legnagyobb arányban — hatvanhat százalék — a nagyvállalkozások (háromszáz főnél több foglalkoztatott) rendelkeznek weboldallal. Nem sokkal lemaradva a tíz—tizenkilenc és az ötven—kétszázkilencvenkilenc foglalkoztatott számára munkát adó vállalkozások is az átlagosnál kicsit nagyobb arányban — negyvenegy és negyvennégy százalék — jelennek meg saját honlapjukkal. Legkevésbé a mikrovállalkozások hajlandóak honlap készítésére forrást lekötni, és bár a jövőre kitekintve körükben is dinamikus növekedés várható, azok aránya, akik a közeljövőben sem készítik el cégük weboldalát, szintén a kategóriában a legmagasabb.
Ágazatonként vizsgálva a kérdést, egyértelműen látszik, hogy a szolgáltatóágazatokban működő vállalkozások az átlagnál nagyobb hányadban alakítottak már ki saját honlapot. A nem szolgáltatói ágazatok közül kiemelkedő arányban van saját honlapjuk a feldolgozóipari vállalkozásoknak. Az átlagtól messze lemaradva áll a mezőgazdaság és a halászat, ahol a vállalkozások tevékenységére nem jellemző a saját honlap működtetése. A mezőgazdaságon belül a kistermelőknek és a szövetkezeteknek jellemzően nem is áll szándékában az interneten való megjelenés.
Web alapú értékesítést, beszerzést és ügyfélkapcsolat-kezelést támogató alkalmazások a magyar vállalkozások körében még ritkák, kevésbé elterjedtek, a válaszadó cégek mindössze egy-két százaléka jelezte, hogy ilyen megoldásokat már bevezetett. A várakozások viszont kedvezőek, a következő időszakban lényegesen többen tartják valószínűnek, hogy hasonló projekteket indítanak.
Az interneten keresztüli értékesítés — ennek megfelelően — arányaiban még kevés vállalatra jellemző Magyarországon, és néhány kivételtől eltekintve az ebből származó bevételek a társaságok árbevételének csak töredékét adják. A cégek által közölt adatokat ágazatonként összesítetve az interneten keresztül lebonyolított értékesítés 2001 első félévében huszonkilencmilliárd forintot tett ki, ami nem egészen 0,3 százaléka a vizsgált ágazatok (nem a teljes gazdaság!) időszaki becsült árbevételének.
Az informatikus alkalmazottak aránya természetesen a számítástechnikai tevékenységeket is felölelő ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások ágazatban a legmagasabb, mintegy tizenhárom százalék, melyet az oktatás követ. Az ágazatok többségében az informatikus alkalmazottak a teljes létszám egy—három százalékát teszik ki, ennél alacsonyabb részaránynyal a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, a halászat és a bányászat területén találkozunk.
A magyar vállalatok többsége közepesen megfelelőnek, jónak tartja az IT-szakemberekkel való ellátottságát és annak minőségét egyaránt, általában ez utóbbi paraméterről a cégek elégedettebben nyilatkoztak. Az átlagtól elmaradó válaszok érkeztek a feldolgozó- és a vendéglátó-ipari cégek részéről mindkét jellemzőt illetően, pozitívabb értékelést az oktatás, a szállítás, a raktározás, a posta, az egészségügy, a szociális ellátás, és az ingatlanügyletek, a gazdasági szolgáltatások ágazatok vállalatai adtak.
A legnagyobb arányban az oktatás és az ingatlanügyletek, a gazdasági szolgáltatások ágazatokban dolgoznak az alkalmazottak személyi számítógéppel (nyolcvan és hetvenöt százalék), és ezen ágazatokban a legmagasabb az internetkapcsolattal rendelkező számítógépen dolgozók aránya is (ötvenhárom és negyvenhét százalék). Az élcsoport második felébe további szolgáltató ágazatok sorolhatók, a szállítás, a raktározás, a posta, az egészségügy, a szociális ellátás és egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területén kissé lemaradva rendre negyvennyolc, ötvenhét, negyvenegy százalékos azon alkalmazottak aránya, akik munkája személyi számítógép használatához kötött. Az egészségügy, a szociális ellátás kivételével az internetet használók aránya az ágazatba tartozó cégeknél szintén magasabb az átlagnál, huszonhat és harminckét százalék.
Az iparban (feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás, építőipar) csak minden harmadik alkalmazott munkájához van szükség személyi számítógépre, az internetkapcsolattal is rendelkező PC-n dolgozók aránya esetükben rendre tizennyolc, tizenöt, húsz százalék. Végül a sort a mezőgazdaság, a vad- és erdőgazdálkodás, a halászat, a bányászat, valamint a vendéglátás ágazatok zárják, a tevékenység végzése itt igényel legkevésbé személyi számítógépet (vagy a szükséges fejlesztésekre nem áll rendelkezésre saját vagy külső forrás), és itt a legalacsonyabb az internet-előfizetések, ezáltal az internethez hozzáférő alkalmazottak aránya.
A legtöbb ágazatban a létszám növekedésével párhuzamosan arányaiban egyre kevesebb alkalmazott munkaköre igényel személyi számítógépet, és ugyanez mondható el az internethasználók arányáról is. Az összesített eredményekben a tendenciát erősíti az összetétel változása is, a nagyobb létszámú kategóriákban az alacsonyabb arányokkal rendelkező ipari cégek száma a meghatározó, míg a mikro- és kisvállalatok esetében a szolgáltató cégek száma arányaiban magasabb a megoszlást tekintve.
Ukrajna
Búvárokat ölt egy drón a Fekete-tengeren
