Tervek, eredmények a távközlési piac nyitásakor

A műsorszóró vállalatként ismertté vált Antenna Hungária a hagyományos területe mellett immár egyre jelentősebb szolgáltatóvá válik a távközlésben, és a multimédia területén is újdonságokkal próbál megjelenni a piacon. Ezt támasztják alá a cég pénzügyi mutatói: a távközlési bevételek egyre inkább megközelítik a műsorszórásét. Az Antenna Hungária (AH) Rt.-nek a megkezdett és tervezett fejlesztéseknek köszönhetően jelentős a tőkeigénye, az elmaradt privatizáció miatt idén nagyrészt hitelből finanszírozta a beruházásait. A cég tőkehelyzete rendezésre vár, ennek módjáról a tulajdonosok 2002 első felében hozzák meg döntésüket. Az idei eredményekről és a cég terveiről László Gézával, az Antenna Hungária Rt. elnök-vezérigazgatójával beszélgettünk.

Putsay Gábor
2001. 12. 21. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Anapokban életbe lép az egységes hírközlési törvény, ami hétköznapi nyelven annyit jelent, hogy megnyílik a távközlési piac. Az AH hogyan készült a piaci liberalizáció várható hatásaira?
– Az AH több szempontból is készült erre a változásra. Az egyik legfontosabb momentum, hogy a vállalaton belül az átszervezések következtében létrejött egy távközlési profitcentrum, amely önállóan végez értékesítési tevékenységet, termékfejlesztést és üzemeltetést. Ez az önálló profitcentrum alkalmas arra, hogy egy olyan kihívásra, mint a távközlési liberalizáció, megfelelően reagáljon. Másrészt a vállalat az ügyfélkörén belül jelentősen növelte az összekapcsolt végpontok számát: tavaly 405 volt, idén 722 végpontunk lesz, ami 78 százalékos növekedést jelent. Az adatátviteli területen eddig is nagyon dinamikusan fejlődött a cég, tavalyhoz képest idén hatvanszázalékos növekedést értünk el. Év végéig az adatátviteli forgalmunk meghaladja a kétmilliárd forintot, a távközlési bevételeink négymilliárd forint felett lesznek. Meg kell ugyanakkor említenem, hogy a távközlésben financiális okok miatt igen komoly a válsághangulat, a piac azonban ennek ellenére növekszik. A távközlési cégek ma már kétszer is végiggondolják, mire fordítják a tőkéjüket. Ez kedvezően hat a piaci viszonyokra: mivel a cégeknek el kell tartaniuk saját magukat, az úgynevezett zsákmányszerző árazással egyre kevésbé élhetnek a piaci szereplők, így nem lehet meggondolatlan tarifapolitikát folytatni. Az adatátviteli és az üzleti kommunikációban a magyar távközlési piacon a liberalizáció következtében rendkívül egészséges viszonyok alakulhatnak ki, és úgy látom, hogy a piac ebbe az irányba tart. A beszéd célú távközlésben a vezetékesek visszahúzódása és a mobilok növekedése a jellemző. Itt elsősorban nem az újonnan megjelenő cégek közötti verseny lesz a meghatározó, hanem a mobilok késztetik versenyre a jelenlegi szolgáltatókat.
– Az AH azon kevés hazai szolgáltatók közé tartozik, amelyik saját gerinchálózattal bír. Hogyan szándékozik ezt a hálózatot kihasználni a liberalizálódó piacon?
– Nincs akadálya annak, hogy az AH saját hálózatával szolgálja ezt a növekedést. A hálózatmegosztásnak ugyanakkor a cég szempontjából nincs nagy jelentősége, hiszen jelenleg nem törekszünk lakossági szolgáltatások beindítására, a legfontosabb célközönségünk továbbra is az üzleti szféra lesz. Alapvetően a mobilüzletágunkon keresztül kívánunk a lakossági piacon szolgáltatni.
– Hogyan alakult az AH-nál a 2001-es esztendő?
– A műsorterjesztési oldalon a legjelentősebb eseménynek a DVB–T (digitális földi televíziósugárzás) projektjének a beindítását tartjuk. Erre külső segítséggel – az Országos Rádió és Televízió Testület, valamint a Miniszterelnöki Hivatal pályázati támogatásából – 400 millió forintot költöttünk, emellett az AH saját költségvetéséből is biztosítani tudott forrásokat. A multimédia területén komoly előrelépést jelent az Antenna Mikro, amelyre 105 ezer háztartásban fizettek elő, az ügyfelek többségével pedig négyéves szerződést kötöttünk. A szervizüzletágunk ma már maradéktalanul ki tudja szolgálni a legnagyobb partnercégeket, így a Vodafone-t vagy a Pannon GSM-et, és a közelmúltban elnyertük a Honvédelmi Minisztérium által kiírt tendert a mikrohullámú hálózatok fenntartására. Ez az ágazat hosszú távú szerződésekkel rendelkezik. Az anyavállalat esetében nagy jelentőségű esemény volt idén, hogy a cég kétéves folyamat eredményeként megkapta az ISO 9001-es minősítést.
– Lényeges elemnek tartom az AH életében, hogy idén – miután a 2000. évi privatizáció nem járt sikerrel – viszonylag gyors tárgyalássorozatot követően 10,5 milliárd forint hitelt tudtunk felvenni a piacon. A leányvállalatoknál érdemes kiemelni a V. R. A. M.-mal kapcsolatos fejleményeket. A Vodafone, amelyben az AH 30 százalékos részesedéssel bír, több mint négyszázezer előfizetőt tudhat maga mögött. Úgy vélem, a cég piaci részesedése a hazai mobilpiacon év végére vagy a jövő év elejére meghaladja a tíz százalékot, és 2003-ban nyereségessé válik. A Vodafone többségi tulajdonosai átmenetileg átvállalták azt a 7,7 milliárd forintos terhet a tőkeemelés során, amit az AH-nak kell biztosítania. Ezt a pénzt jövő év novemberéig kell visszafizetnünk, így megtarthatjuk a 30 százalékos tulajdonrészünket. Az anyavállalat pénzügyileg nyereséges évet zár, jelentősen meghaladva az éves tervet, de természetesen a Vodafone veszteségei miatt az AH egészének is veszteséget kell elkönyvelnie 2001-ben.
– Milyen forgalmat bonyolít idén az AH? Melyik ágazat volt a legeredményesebb?
– Az árbevételt illetően húsz százalékot meghaladó növekedésünk van anyavállalati szinten, a legjelentősebb előrelépés a távközlési és a multimédia-ágazatban volt. Tavaly 18 milliárd forint volt a cég bevétele, ebből 11,5 milliárd származott a műsorszórásból. Ez tavaly 64 százalékos arányt jelentett, 2001 végére pedig hatvan százalék alatt lesz a műsorszórási tevékenység árbevételi aránya. Így tehát folyamatosan csökken a műsorszórás részesedése az árbevételben az AH-n belül, s hamarosan megvalósul az az elképzelés, hogy a nem műsorszórási tevékenységek részesedése eléri a 49 százalékot.
– Nem tartja túl kockázatosnak a Vodafone-ban való részvételt?
– Jövőre tovább emelkedik ez a veszteség, 2003-ban azonban várakozásaink szerint már nyereséges lesz a vállalkozás. A Vodafone piaci jelenlétét szerencsésnek érzem a tekintetben, hogy ma nem próbál minden fogyasztói szegmensben törtető módon ügyfeleket szerezni. Igyekszik igényes ügyfélkör felé nyitni, ugyanakkor olcsó, és az általa kínált szolgáltatások minden igényt kielégítenek. A Vodafone-előfizetők a világ legnagyobb hálózatához csatlakoznak, ennek egy-két év múlva érezni fogják minden előnyét. Véleményem szerint a konkurencia a következő években vélhetően nem tudja azt az innovációt nyújtani, mint a Vodafone.
– Idén mennyibe került a Vodafone az AH-nak?
– Eddig 12,5 milliárd forint körül költöttünk a Vodafone-részesedésünkre. Ma úgy ítélem meg, hogy a cég teljesítménye fokozatosan javul. De nagyon szerencsésnek tartom, hogy van egy évünk az alaptőke-emelésből ránk háruló rész kifizetésére. Természetesen a lehetőségeink függvényében mérlegeljük ezt a helyzetet, ám még mindig azt állítom, hogy az AH-nak érdeke a vállalkozásban továbbra is részt venni. Az AH-nak jelentős megrendeléseket ad ez a mobilcég, ezért jónak tartom, hogy több szállal is kötődünk a Vodafone-hoz.
– Az AH az idén jelentős hiteleket vett fel. Mennyire terheli meg mindez a céget, és mennyire maradtak hitelképesek?
– A cég a hitelkereteit nem használta ki teljes mértékben. A jelenlegi keretet ugyanakkor nem lenne célszerű túllépni, hiszen akkor nagyobb lenne annak lehetősége, hogy az AH eladósodik. Kritikus helyzetben persze ezt meg tudnánk tenni, hiszen lenne olyan bank, amelyik hitelt nyújtana az AH-nak, de tovább eladósítani a céget nem lenne célszerű. Nem véletlen, hogy a jövő évi terveink úgy készülnek, lehetőleg ne kelljen felvennünk újabb hiteleket, hanem a megtermelt jövedelmünkre támaszkodjunk. Idén 10,5 milliárd forintra kötöttünk szerződést két bankkal, ennek egy részét még nem vettük igénybe. Ha a fejlesztéseknél szükség lesz forrásokra, ezt a lehetőséget még ki tudjuk használni.
– Mennyi időn belül kell az AH-nak friss tőkéhez jutnia? Milyen beruházásra lesz szükség jövőre ahhoz, hogy a megkezdett növekedési ütemet tartani tudják?
– Ahhoz, hogy a tervezett, illetve a már megkezdett beruházásokat jövőre is folytatni tudjuk, szükség lesz az AH tőkehelyzetének a rendezésére. Ennek mértékéről és módjáról a cég tulajdonosai jövőre meghozzák döntésüket. Ahhoz, hogy a Vodafone-ban tartani tudjuk a részesedésünket, a megkezdett projekteket tovább tudjuk vinni, úgy gondolom, jövő évben 15-20 milliárd forint tőkére lesz szüksége az AH-nak. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy nincs könnyű helyzetben a tulajdonos, hiszen a piacon csökkent a fizetőképes kereslet. Voltak olyan idők, amikor több komoly szakmai és pénzügyi befektető érdeklődött; mára ezen a téren gyökeres változás történt. Természetesen tárgyalunk bizonyos szereplőkkel, akik hajlandók lennének részesedést vásárolni, de őket is általában csak bizonyos területek érdeklik.
– A piaci szereplők vélhetően akkor mozdulnak, ha többségi tulajdont szerezhetnek. Elképzelhetőnek tartja, hogy ötven százalék alatt maradjon az állami részesedés?
– A műsorszórás esetében hosszú távú állami koncesszióról van szó, ennek védelmére az egyik lehetőség a többségi állami tulajdon megtartása. A távközlési szektorban ugyanakkor rendkívül éles verseny van a piacon, tehát ezen a területen reális alternatíva lenne az értékesítés. A végső döntést a kormánynak kell meghoznia. Elképzelhető, hogy különválasztják a műsorszórást és a távközlést, az előbbi marad állami tulajdonban, az utóbbi pedig befektetőké lehet.
– Az AH szeptemberben kísérleti jelleggel megkezdte a digitális földi műsorszórást. Milyen lehetőségeket látnak e területen?
– Idén beindult a DVB–T-projekt, a jövő évi kutatás-fejlesztésnek az lesz a célja, hogy a pilot tapasztalatait műszaki és gazdasági szempontból értékeljük. Megvizsgáljuk, hogy Magyarországon milyen mértékben van kereslet a szolgáltatás iránt, milyen pénzügyi modellben kell gondolkodnia a szolgáltatónak. Meg kell találni arra a választ, hogy milyen jogszabályi változtatásokra lesz szükség Magyarországon, hány szereplőt visel el a hazai piac. A kutatások reményeim szerint jövő év elején megindulhatnak a cégnél, természetesen erre saját forrásból teljes mértékben nincs lehetőségünk. Mivel ezek a magyar állam részére végzett kutatások lesznek, a jövő évben a saját források mellett pályázati úton is szeretnénk forrásokat igénybe venni. Jövőre az AH-nak körülbelül egymilliárd forintra lesz ahhoz szüksége, hogy a DVB–T-kísérleteket megfelelő ütemben végezze. Tudni kell azonban, hogy rövid időn belül nem valósul meg az átállás analógról a digitálisra.
– Szeretnénk fölvenni a kapcsolatot azokkal a nemzetközi szereplőkkel, akik már a gyakorlatban is komoly tapasztalatokat szereztek. Várhatóan bevonjuk ebbe a munkába azokat a hazai egyetemeket, főiskolákat is, amelyekben ilyen típusú kísérletezések zajlanak.
– Az Antenna Mikro-projektet gazdaságosan tudja működtetni az AH?
– A szolgáltatás beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ma még természetesen veszteséges, hiszen a befektetett összegeket meg kell termelni, de hosszú távon egyértelműen jövedelmező lesz a vállalkozás.
– A Tetra-projekt mely területein szándékozik részt venni a cég?
– Komoly tárgyalásokat folytatunk a Magyar Posta Tetra Rt.-vel, és reményeink szerint hamarosan konkrét szerződéseket írunk alá. Három területen, az infrastruktúra, a bérelt vonal és a szervizszolgáltatások esetében tettünk ajánlatot. Jövő év elején megkezdődik a hálózat kiépítése, ettől kezdve mi is részt tudunk vállalni a projektben.
– Az informatikai területek felé milyen mértékben nyit a cég?
– Ebbe az irányba anyavállalati szinten elsősorban a távközlési és a multimédia-ágazat lépett, például az Antenna Mikro kapacitásaira alapozva kifejlesztettük az AntenNet internetes szolgáltatást. Jelentős esemény volt a közelmúltban az AM–IT Rt. megalapítása, ami a Minorral közös vállalkozásunk. Ez alapvetően az Antenna Hungária informatikai igényeit szolgálja ki jelenleg, de reményeink szerint ezt a jövőben más vállalatokra is ki tudjuk terjeszteni. Az AH igyekszik a távoktatásban is szerepet vállalni: a közgazdasági egyetemmel korábban kötött megállapodás értelmében mi vagyunk az intézmény távoktatási rendszerének szolgáltatója. Nagyon komoly tárgyalásokat folytatunk a tankönyvkiadóval is. A távoktatás az az „e-szektor”, ahol egyre szélesednek a lehetőségek; az Antenna csoport színvonalas távoktatóvá kíván válni a jövőben.
– A leányvállalatoknak jelenleg milyen szerep jut a nagy cégen belül?
– Jelentőségük pillanatnyilag abban van – a Vodafone-t leszámítva –, hogy az AH-t kiszolgálva eljussanak egy megfelelő szintre, így reményeink szerint jövőre már egyre önállóbban tudnak a piacnak szolgáltatásokat eladni. Mindegyik leányvállalatnak jó esélye van arra, hogy 2002-ben nyereségesen működő gazdálkodóegységgé váljon.
– A Pandant jelenleg egy meghatározott számú, elsősorban tehetős gépjármű-tulajdonosi rétegnek jelent biztonságot. Számít arra, hogy az ilyen jellegű védelmi szolgáltatások szélesebb körben elterjednek?
– Ezen a területen továbbra is szeretnénk tartani pozíciónkat, hiszen az egyik vezető szolgáltató vagyunk az eladott berendezések szempontjából. Úgy látom, hogy e terület iránt egyre nagyobb az érdeklődés, hiszen több olyan eset is volt, amikor az ellopott személygépkocsit a Pandant segítségével sikerült megtalálni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.