Versenyre kel a forint

Formailag is lezárult a magyar kötött devizagazdálkodás hetvenéves korszaka azáltal, hogy a hét végén a Magyar Közlönyben megjelent az erről rendelkező jogszabály. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mostantól, attól függően, hogy a kereskedők, szolgáltatók elfogadják-e, bármilyen valutanemmel lehet fizetni az ország területén, noha hivatalos fizetőeszközünk továbbra is a forint marad.

Magyarországon a nagy világgazdasági válság idején vezették be a kötött devizagazdálkodást, amely különböző formában a mai napig fennállt – emlékeztet az MTI, idézve Járai Zsigmond egy korábbi nyilatkozatát, aki szerint „a forint és a gazdaság ereje, a devizatartalékok szintje akár azt is lehetővé teszi, hogy egy kisebb világválságot is sikeresen átvészeljen az ország”. Ez voltaképpen egyféle magyarázat arra nézve, hogy a magyar fizetőeszköz eléggé „izmossá” vált ahhoz, hogy hazai pályán versenyre keljen idegen valutákkal.
A devizaliberalizáció teljes megvalósításához az Orbán-kabinetnek 17 törvényt kellett módosíttatnia az Országgyűléssel; két kormányrendeletet, három igazságügyi minisztériumi rendeletet alkottak, akárcsak a jegybank maga, amely szintén három rendelet módosításával tette lehetővé azt, hogy megszűnjék Magyarországon a kötött devizagazdálkodás. A folyamat végét természetesen a Magyar Közlönyben kihirdetett rendelet jelenti.
A jogszabály értelmében Magyarországon a törvényes fizetőeszköz továbbra is a forint marad, ugyanakkor – a felek megegyezése esetén – külföldi valutával, illetve devizával is lehet fizetni az országban. A jogszabály 2002. január elsejei hatályba lépésével több törvény módosul, például megszűnik a deviza-bűncselekmény. A törvény lehetőséget biztosít a kormánynak arra, hogy amennyiben a magyar gazdaság a devizatartalékok nagymértékű csökkenéséből adódó nehézségekkel küzd, akkor – a jegybank javaslatára – legfeljebb három hónapra rendeletben korlátozza a nemzetközi fizetési forgalmat. Ez a korlátozás azonban nem terjedhet ki a természetes személyek számlájáról történő kifizetésre és átutalásra.
A júniusi kormányrendelet hatályba lépése a következő devizakorlátozások feloldását jelentette – összegzi az MTI: megszűnt az addigi deviza-, illetve valuta- hazahozatali kötelezettség; lehetővé vált, hogy belföldiek – vállalatok és magánszemélyek egyaránt – külföldön devizahatósági engedély nélkül nyissanak forint- és devizaszámlát; a devizaszámlán bármilyen jogcímen szerzett deviza vagy valuta eredetvizsgálat nélkül elhelyezhetővé és korlátozás nélkül felhasználhatóvá vált; nemcsak magánszemélyek, hanem belföldi vállalkozások, szervezetek számára is korlátlanul engedélyezték, hogy valutát tartsanak; a külföldi vállalkozásban való közvetlen tulajdonszerzés szabaddá vált, és megszűnt a bejelentési kötelezettség is; minden téren, valutától függetlenül, továbbá a devizahatósági engedélyezési, illetve bejelentési kötelezettség, így többek között a rövid lejáratú portfólióműveletekre, köztük a fedezeti (így határidős) ügyletekre, lejárattól függetlenül a hitelfelvételre és -nyújtásra, pénzügyi biztosítékokra, tartozásátvállalásra vonatkozó korlátozások is megszűnnek; szabaddá vált a devizakülföldiek részére az ajándékozás; külföldi és hazai fizetőeszközt, bel- és külföldiek egyaránt korlátozás nélkül hozhatnak be az országba, illetve vihetnek ki külföldi valutát és forintot, igaz, egymillió forint feletti készpénz ki-, illetve behozatala esetén bejelentési kötelezettség terheli az utast a határon.