A céltábla visszalő

Kampány ide, kampány oda, a Népszabadság szerkesztői nem veszítették el humorérzéküket: a Kontroll Csoport igencsak nagy vihart kavart elemzésének utóéletéről szóló tegnapi írásának ugyanis A tudósítók nem tűrik a Kontrollt címet adta a napilap. Ennél frappánsabban már csak akkor lehetett volna jellemezni a Magyarországra akkreditált külföldi tudósítók reakciót, ha az újságírók elé tükröt tartó civil szervezet nevét kis kezdőbetűvel tördelik. Pontosan erről van szó: csakúgy, mint nálunk, a nemzetközi média – legalábbis annak a morális ítélőszék szerepében tetszelgő része – nehezen viseli és automatikusan a sajtószabadság korlátozására tett kísérletként értelmezi a működésével kapcsolatos bármilyen nyilvános kritikát.
A kirobbant vita minden visszataszító eleme ellenére egyértelműen bizonyítja, hogy telitalálat volt a Magyar Nemzet részéről a médiaelemzés közlése. A Kontroll Csoport objektív kritériumok alapján értékelte és rangsorolta a hazánkról leggyakrabban tudósító külföldi újságírók munkáját. Természetesen mindenkinek joga van a szerinte megalapozatlan értékeléssel vitába szállni, ehelyett azonban – a bírálat jogosságának újabb bizonyítékaként – szinte minden megszólaló megelégedett a tényekkel alá nem támasztott minősítésekkel, a szervezet és lapunk rágalmazásával. A vádak hamisságára most is ugyanolyan gyorsan derült fény, mint egyes, feltűnően egyoldalú forrásból merítő külföldi tudósítók Magyarországról szóló cikkei esetében: a Kontroll Csoport nem kormányzati szerv, hanem egyetemisták szervezete, létező személyek alkotják (lásd mai interjúnkat), s elemzéseit nem csak a Magyar Nemzetnek küldi el.
Személyes tapasztalat, hogy az újságírót gyakran éri kritika, bár arra az arrogáns hangra, amelyet Medgyessy Péter tegnapi sajtótájékoztatóján megengedett magának a Magyar Nemzettel szemben, demokráciákban aligha találunk példát. Nehezen hiszem, hogy vezető nyugati lapok tudósítói – akik maguk is elismerik, hogy Magyarországon tevékenységük semmilyen akadályba nem ütközik – ne tudnák: a magát a negyedik hatalmi ágnak tekintő média nem bírálhatatlan, ezért finoman szólva aránytévesztés halállistáról beszélni a Kontroll Csoport elemzése kapcsán. Néha bizony előfordul, hogy a céltábla visszalő.
A Népszabadság idézett cikkében a külföldi újságírók arról beszélnek, hogy ki akarnak maradni a budapesti médiaharcokból. Talán nem Magyarországon élnek? Nálunk a politikai küzdelem rituális eleme, hogy a baloldal furkósbotként használja a külföldi sajtóban – gyakran az ő sugalmazására – megjelent, a jobboldali kormány(oka)t ostorozó cikkeket, amelyekre természetesen kéjes örömmel hivatkozik a mostani ellenzék pártján álló itteni sajtó is. Ebben a játszmában a jelek szerint nem egy külföldi tudósító hajlandó részt venni. A Kontroll Csoport elemzése erre is rávilágít, s ez az, ami sokuk számára elviselhetetlen. Meg persze az is, hogy megtört a magát civilnek valló, de mindenki által tudottan az SZDSZ ultráinak kommandójaként működő, szélsőségesen elfogult, módszerei miatt sohasem bírált Nyilvánosság Klub médiaelemzési monopóliuma.
Amúgy az „ügy” miatt a külügyminiszternél panaszkodó (ők így mondanák: feljelentő) sajtóegyesület vezetője az a Runa Hellinga, aki azt az ocsmány hazugságot írta le újságjában, hogy egy „kormány közeli” magyar lap lámpaernyőt készítene egy médiaszociológus bőréből. No comment.