A Chinoin gyógyszergyár

A Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára, dr. Kereszti és dr. Wolf elnevezésű társaságot 1913. november 21-én jegyezték be a cégbíróságon. A kis üzemet a tulajdonosok a korábbi Petneházy u. 23.-ból Újpestre, a Tó utca 1–3. számú telephelyre költöztették. A Chinoin fantázianevet eredetileg egy kinintartalmú gyógyszer nevének szánták, de hangzása és könnyű megjegyezhetősége miatt jobbnak tűnt, ha azt inkább a vállalati termékek márkajelzésére és magára a vállalatra alkalmazzák.
A részvénytársaságnak kezdetben számos nehézséggel kellett megküzdenie. A nyersanyagokra – amelyek nélkül a gyár nem termelhetett – magas vámokat állapítottak meg, míg a késztermékek Németországból szinte vámmentesen jöttek be. A felfejlesztéshez a döntő lökést az első világháború adta meg. A háborús körülmények miatti járványok felélénkítették a gyógyszerkeresletet, miközben a hadviselő államokból megszűnt a gyógyszerimport. A szükséghelyzetben az orvosok a népszerű külföldi gyógyszereket magyar készítményekkel helyettesítették. Ennek köszönhetően tűnt ki azok jó minősége. A Chinoin az első világháború időszakában vegyi gyárként fontos szerepet játszott a különféle fertőtlenítőszerek gyártásában is.

Ennél azonban sokkal jövedelmezőbb üzletet jelentettek 1916-tól a hadügyminisztérium harcigáz-megrendelései brómaceton és brómcián előállítására. Cserébe ezért a hadiigazgatástól jelentős beruházási támogatáshoz és új felszerelésekhez jutottak. A gyárban 1918-ban már 1050 munkás dolgozott, köztük 530 nő. A vállalat alaptőkéjét 1917 áprilisában egymillióról három- millió koronára emelték. A harcigázok gyártása mellett a kutatómunka nem állt le, ennek eredményeképpen 1918-ben új termékeket dobtak piacra. 1916-tól meghonosították a szalicilgyártást is. A két világháború között a gyár Bilagit, Demalgon, Domatrin, Novurit nevű készítményei nemcsak Európában, hanem az egész világon ismertté váltak. Az államosítás után a Chinoin megalapozta a penicillin készítését. Az utóbbi években a gyár jelentős változásokon ment keresztül. Az új tulajdonos szisztematikusan törekszik a régi épületek felújítására, az elavultak helyett pedig új üzemek építésére.