A hét vége óta csángók számára is működik státusiroda, amelyet Bákóban, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének irodájában kereshetnek fel az érdeklődők. Az iroda munkatársai a kérvények kitöltésében és összesítésében segédkeznek, az adatok elektronikus továbbítása a csíkszeredai központból történik majd. Róka Szilvia, az iroda vezetője szerint nagy az érdeklődés a csángók körében a magyarigazolvány iránt, az első napokban főként azok jelentkeztek, akik gyakran utaznak az anyaországba. Az iroda munkatársai minden magyarlakta faluba ellátogatnak, hogy azok is igényelhessék az igazolványt, akik különféle okok miatt nem tudnak beutazni Bákóba. Az irodavezető kijelentette: a hatóságok eddig nem akadályozták munkájukat.
Lapunk úgy tudja, hogy a csángókkal a bákói irodán kívül a csíkszeredai központhoz tartozó gyimesbükki iroda mukatársai is foglalkoznak. Itt ugyanis több moldvai csángó magyart is alkalmaznak, akik a tervek szerint végiglátogatják azokat a moldvai falvakat, amelyekben a csángók élnek.
A csángóföldi oktatási program munkatársai már nem voltak anynyira szerencsések, mint a bákói státusiroda munkatársai: Hegyeli Attila programfelelős klézsei lakásába a házigazda távollétében, házkutatási parancs nélkül mentek be rendőrök az elmúlt héten, megfélemlítve az ott-tartózkodókat. A rendőrök felszólították a tanítónőket, hogy huszonnégy órán belül hagyják el a települést, mert személyazonossági igazolványukban nincs ott-tartózkodásra jogosító pecsét (ezt különben több hete kérték a hatóságoktól, de még nem kaptak kérvényükre választ). Az asztalon kutakodó rendőröknek a házban tartózkodók nem engedték, hogy könyveket és más iratokat magukkal vigyenek. Az eseményeknek köszönhetően tegnap tanártalálkozót tartottak Bákóban, amelyen megalakították a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének csángó magyar altestületét.
*
Az Európa Tanács (ET) tavaly az isztambuli kihelyezett tanácskozásán többek között a romániai kisebbségi kultúra helyzetét és a csángókról készült beszámolót is megvitatta. A testület elé tárt jelentést a finn történész, Tytti Isohookana-Asunmaa készítette. Az ET által elfogadott dokumentum a csángókról kimondja, hogy olyan „magyar eredetű népcsoport, amely a középkor óta él Moldvában, a Kárpátok keleti lejtőjén. Nyelvi különlegességgel, ősi tradícióval és rendkívül változatos kultúrával rendelkeznek. Századok óta őrzik identitásukat. Ebben segített nekik a római katolikus vallásuk és az anyanyelvük, amely valójában egy magyar nyelvjárásnak felel meg”. A jelentés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a római katolikus istentiszteleteket a csángók anyanyelvén mutassák be és a vallási énekeiket is ezen a nyelven énekelhessék.
A moldvai csángók a romániai egyházmegyei beosztás alapján a jasi püspökséghez tartoznak. Petru Gherghel püspök azonban eddig egy alkalommal sem nevezett ki magyar származású papot a magyar ajkú csángók által lakott falvakba. Amikor II. János Pál pápa 1991-ben Magyarországra látogatott, fogadta a csángók küldöttségét, akik a szentatyának egy memorandumot adtak át. Ebben a mintegy százezerre becsülhető népcsoport képviselői arra kérték a pápát, támogassa azt a régi igényüket, hogy papjaik a gyónást és az istentiszteletet magyar nyelven mutathassák be. Az ügyben azonban nem történt előrelépés. A közelmúltban a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Moldvai Csángók Szövetsége hét moldvai faluban 4-500 csángó gyermek számára megkezdte a magyar nyelvű írás és olvasás alapjainak oktatását. A tanítás magánházakban folyik. (A magyarigazolványok csángóföldi igényléséről információ a 00-40/91297627-es telefonszámon kapható.)
szárszói szellem
Szárszónak sosincs vége
