Orbán Viktor miniszterelnök kétnapos hét végi, hivatalos horvátországi látogatása alkalmával aláírásra kerül egy szójaterminál közös létesítéséről és hasznosításáról szóló koncessziós megállapodás a rijekai kikötőben. Ez fontos állomása a két ország közötti hosszú távú gazdasági kapcsolatok megalapozásának. A szójaterminál, amelynek építésére és üzemeltetésére a magyar Ganz-cég részvételével magyar–horvát vegyesvállalat létesült, egyrészt az első lépés lehet a Jugoszlávia szétesése miatti veszteségeit nehezen kiheverő rijekai kikötőnek afelé, hogy ismét teljes kapacitással üzemeljen. A magyar áruk fogadása és továbbítása azonban – a szállítást megkönnyítendő – egyszersmind együtt jár a két ország közötti közúti és vasúti összeköttetés fejlesztésével is. Ez pedig jótékonyan hat majd a horvát költségvetés számára nagy bevételi forrást jelentő adriai turizmus fejlődésére is.
A nyilvánvaló kölcsönös előnyök ellenére a horvát fél – a magyar közvélemény benyomása szerint – nehezen szánta el magát ennek a koncessziós szerződésnek az aláírására. Maga Ivica Racan horvát kormányfő is elismerte az MTI-nek adott nyilatkozatában: országa lépéshátrányban van a gazdasági átalakulás terén. Ennek egyik oka a külföldi tőke beáramlása miatti aggodalom, ami kétségtelenül jelen van a horvát közvéleményben. A horvát sajtó ezt felnagyító megnyilatkozásai azonban nem a lakosság zömének álláspontját, hanem a jelenlegi horvát kormánykoalícióval szemben álló politikai erők véleményét tükrözik, amelyek ellen a Racan-kormány is küzd.
Horvátország lakossága – a területét felszabadító háború és a sokéves gazdasági pangás után – végre fellendülést és mindenekelőtt munkát akar. Jóllehet az ország makrogazdasági mutatói, így a ténylegesen munka nélkül lévők száma sem roszszabb több átmeneti gazdaságú országénál, ezt a helyzetet csak úgy tudja konzerválni, ha elszánja magát a gazdasági, kereskedelmi nyitásra és pénzpiaca felszabadítására. E folyamat részeként fel kell gyorsítania a még mindig állami kézben lévő nagyvállalatok privatizációját, a horvát nemzeti olajvállalat, az INA magánosítását, amely iránt magyar részről szintén élénk az érdeklődés. A rijekai kikötő egészéből decemberben magánosításra felkínált 51 százalékos részvénycsomagra is várható egy komoly magyar befektetőkből álló konzorcium jelentkezése.
A zágrábi malmok tehát lassan, de biztosan őrölnek. A Racan-kormánynak az utóbbi bő egy esztendőben 26 országgal – köztük hazánkkal – sikerült szabadkereskedelmi megállapodást kötnie. Stabilizációs és csatlakozási szerződést írt alá az Európai Unióval, és eltökélt szándéka, hogy már az idén novemberben hivatalosan is kinyilvánítsa szándékát a teljes jogú uniós tagság elnyerése iránt.
Feltámadt a BL-győztes, óriási meccsen lett Európa új királya
