A magyar stratégia általános elismerést vált ki

Magyarország 1998-ban történelmi esélyt kapott arra, hogy egy nemzedék alatt felzárkózzék Európa fejlett országaihoz. A polgári koalíció szabadságot és jólétet, gazdasági felzárkózást és társadalmi felemelkedést ígért a nemzetnek választási, majd kormányprogramjában. Mindezt egy tartós és dinamikus gazdasági növekedés alapozhatja meg. 1998-ban azt mondtuk, hogy ha a magyar gazdaság teljesítménye tartósan kétszer nagyobb mértékben képes növekedni, mint az Európai Unióé, akkor 20–25 év múlva elérhetjük az EU átlagos gazdasági teljesítményét és életszínvonalát. Ma már – három és fél évi kormányzás tapasztalatai és eredményei alapján – úgy látjuk, hogy 15 éven belül felzárkózhatunk a kibővülő Európai Unió átlagos fejlettségi szintjéhez. A siker záloga a magyar stratégia: az új gazdasági filozófia és szerkezet.
A magyar gazdaság története során először növekszik kétszer, sőt több mint kétszer olyan gyorsan, mint az Európai Unió átlaga. Ezt a célt 2000-ben már megközelítettük, de 2001-ben értük el először. Ezzel teljesült az az elképzelésünk, amit négy éve úgy fogalmaztunk meg: az egy nemzedéken belüli európai felzárkózásunkhoz évente átlagosan hétszázalékos növekedési ütem szükséges.
Mivel négy éve három és fél százalékos volt az unió gazdasági növekedésének átlaga, ezért számoltunk hétszázalékos magyar növekedési ütemmel. Ha az EU-országok átlagosan két és fél százalékkal bővülnek, akkor ötszázalékos magyar gazdasági növekedési ütemet lehet reális célul kitűzni.
Miért? Mert a magyar gazdasági növekedés egyik fele a globális gazdaság, ezen belül főként az Európai Unió húzóerejéből származik, a másik fele pedig ma már az 1998 után beindított belső növekedési motorok energiájából. Mivel a világgazdaság lelassulása következtében az EU gazdasága a múlt évben átlagosan csak mintegy másfél százalékkal növekedett, emiatt 2001-ben kisebb volt a magyar gazdaság külső húzóereje. Ennek ellenére a magyar GDP növekedése túl is teljesítette a célként kitűzött kétszeres növekedési ütemet.

Növekedés recesszióban
Ezt a kiemelkedően magas növekedési ütemet nem világgazdasági konjunktúrában, hanem recesszióban értük el, az új gazdasági szerkezetnek köszönhetően. Korábban is tudtuk, hogy a világgazdasági fellendülés hullámain jól tud hajózni a sikeresen átalakult és a globális gazdasági térbe gyorsan integrálódott magyar gazdaság, mert a kilencvenes évtizedben egy zömében exportvezérelt gazdasági szerkezet alakult ki. Így, amikor konjunktúra volt a világgazdaságban, ezen belül az EU-ban, a hazai gazdaság dinamikusan növekedett, főként a Magyarországon letelepedett multinacionális cégek kiváló exportteljesítménye következtében.
Azt azonban eddig senki nem tudta, miként viselkedik a magyar gazdaság, ha lassulás, sőt recesszió van a globális gazdaságban, ezen belül az unióban. 2001-ben ez következett be, és a gazdaság meglepően jó teljesítménye azt bizonyítja, hogy néhány év alatt sikerült megalapoznunk és megszilárdítanunk a magyar gazdaság új szerkezetét. Ez megtartotta a külföldi befektetések, a zöldmezős beruházások és az ezekre épülő exportirányú gazdasági szerkezet előnyeit, s ezek mellé odatette és felpörgette az új, belső növekedési motorokat. A külső húzóerők – minden bizonnyal csupán átmeneti – lassulását nagyrészt már ellensúlyozni tudja a belső húzóerők gyorsulása. Így 2001-ben vált nyilvánvalóvá, hogy recesszióban még jobban, még kiemelkedőbben teljesít a magyar gazdaság, mint a világgazdasági konjunktúra körülményei között. A magyar növekedés nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas üteme – az egyensúlyi mutatók javulásával párosulva – kivívta a legtöbb elemző elismerését.

A négy belső motor
Minden eddigi nemzeti és regionális felzárkózási siker nélkülözhetetlen feltétele és alapja volt a nemzeti, hazai és helyi erőforrások mozgósítása, támogatása és hasznosítása. Az új gazdasági szerkezet négy belső növekedési motor hajtóerejére épül, amelyeket az 1998-ban hivatalba lépett polgári kormány kapcsolt be. Ezek: a közlekedési infrastruktúra gyorsított kiépítése, a lakásépítés, ezen belül a 2000-ben elindított állami támogatású bérlakásépítés ütemének gyorsítása, a minőségi turizmus kiemelt fejlesztése és a lakossági fogyasztás dinamikus bővítése.
2001-ben a közlekedés infrastruktúrájában mintegy százmilliárd forinttal több beruházás valósult meg, mint egy évvel korábban. A magyar gazdaságtörténetben még soha nem épült egyidejűleg annyi gyorsforgalmi és településelkerülő út, s annyi folyami híd, mint az idén. 2001-ben ötven százalékkal több új lakás épült fel, mint egy éve, és a kiváltott lakásépítési engedélyek száma 1998-hoz képest több mint a duplájára emelkedett. Ebben az évben több mint százmilliárd forinttal nőtt a lakáscélú hitelállomány, és mintegy harmincezer család vett fel államilag támogatott kedvezményes kamatozású hiteleket. 2001-ben megnégyszereztük a minőségi turizmus fejlesztésének állami forrásait, így a világgazdasági recesszió és a szeptember 11-i amerikai tragédia ellenére 16 százalékkal növekedtek a hazai turizmus bevételei, miközben a külföldiek egy főre jutó költése mintegy hatodával emelkedett. A több mint hat százalékkal emelkedő reálkeresetnek köszönhetően a belső fogyasztás a GDP-emelkedést jóval meghaladó mértékben nő, amire a rendszerváltás óta nem volt példa.

A Széchenyi-terv hatásai
A Széchenyi-terv ahhoz a növekedési ütemhez, amely a kilencvenes évtized végén már benne volt az exportvezérelt magyar gazdaságban, 2001-ben másfél százalékot adott hozzá. Százmilliárd forinttal többet költöttünk a közlekedés infrastruktúrájának beruházásaira, ugyanennyivel többet a lakásépítések támogatására, ötvenmilliárddal többet a Széchenyi-terv többi fejlesztési programjára, ezen belül legtöbbet a minőségi turizmus fejlesztésére, bővítésére.
Ebből az összesen mintegy 250 milliárdos beruházási többletből származik a GDP-növekedés legalább másfél százalékos többlete. Ezen beruházások, építkezések, fejlesztések nélkül a magyar gazdaság növekedési üteme 2001-ben csupán 2,5 százalék körül vagy az alatt alakult volna. Ez még mindig szép eredmény lenne a másfél százalékos EU-átlaghoz vagy a még alacsonyabb amerikai növekedéshez viszonyítva. De a 2,5 százalékos ütem azt jelentené, hogy a Széchenyi-terv nélkül megtört volna a dinamikus gazdasági növekedés négy éve tartó lendülete.
A szerző gazdasági miniszter