Az ADC szerződésének megszüntetését a magyar Országgyűlés tavaly december 18-án ellenszavazat nélkül meghozott döntése idézte elő . A repülőtér működését szabályozó légügyi törvény módosítása szerint a légi irányítást és a repülőtér működtetését végző állami vállalat a feladatot harmadik személynek nem engedheti át. Ez alapján alkotta meg a közlekedési ügyekért felelős miniszter rendeletét, amely megszüntette a ciprusi céggel öt évvel ezelőtt kötött szerződést a repülőtér utastermináljainak működtetésére.
A 2B terminál megépítését az ADC által biztosított 17 millió dollár készpénzből és a már említett 12 éves futamidejű 103 millió dollár – magyar állam által garantált – hitelből finanszírozta az e célra alapított Ferihegyi Utasterminál Fejlesztő és Hasznosító (Fuf) Kft.
A Kanadában bejegyzett ADC 17 millió dolláros tőkebefektetésének aránya (amelyből mindössze 5,7 millió dollár volt a készpénz, a fennmaradó 11,065 millió dollárt a kanadai cég ötéves futamidővel kölcsönadta az LRI-nek) a 103 millió dolláros magyar állam által garantált hitel összegéhez képest nehezen ad magyarázatot a Ferihegyi Utasterminál Fejlesztő és Hasznosító Kft. tulajdonosi struktúrájára alapozott haszonmegosztásra. Ugyanis az ADC 4,8 százalékos részesedése a tőkeráfordításban 34 százalékos tulajdonosi arányt eredményezett a cégben, ezen túlmenően a külföldi befektető joga volt a cég vezetőjének kinevezése is, sőt a fontosabb kérdésekben 75 százalékos szavazattöbbséget írt elő a társasági szerződés. A fontos döntésekben ily módon a 66 százalékos állami tulajdont megjelenítő LRI szava annyit ért a cégben, mint halott asszonynak a csók.
Mint említettük, a kanadai közreműködéssel megépített új repülőtéri terminál 120 millió dollárba került, amely egyes szakértői vélemények szerint 15–25 százalékkal az indokoltnál drágább beruházás volt. Ezt némiképp alátámasztja azt a Magyar Nemzetnek kiszivárogtatott információt, amely szerint a 120 millió dolláros költségből 90 millió dollárt ítéltek úgynevezett „kemény költségnek”, vagyis az építkezéshez szorosan kapcsolódó ráfordításnak a szakértők, míg 30 millió dollárt „puha költségnek” minősítettek utólag. Ezek a puha költségek úgynevezett szakértői díjként jelentek meg az elszámolásban. Ezen túlmenően az ADC a 2B terminál megépítésével összefüggésben saját maga is leszámlázott 7,7 millió dollárt szakértői díj címen egyebek mellett az építési munkákkal kapcsolatos tenderkiírások elkészítéséért.
Az úgynevezett Ferihegy-ügyet napokon át címlapsztoriként tálaló Magyar Hírlapnak névtelenül nyilatkozó szakértők szerint „a terminál szerződését titkosan kezelték, így nem tudni azt sem, hogy milyen jogcímen és hogyan áramolhatott ki a Fuf nyeresége vagy ennek egy része”. Michael Huang, az Airpost Development Corp. igazgatója, „mint hitelrontó rágalmat, a leghatározottabban visszautasította” a Magyar Hírlap azon közlését, hogy „a jövedelmet kiszivatytyúzta” volna a Fuf Kft.-ből.
A Magyar Nemzet információi szerint a már említett „puha költségként” elkönyvelt szakértői díjak egy része mellett erre a már említett Ciprusra áthelyezett ADC mellett a Virgin-szigetekre bejegyzett off-shore cégek szakértőinek kifizetett díjak is lehetőséget szolgáltattak. Ezen túlmenőleg az ADC időnként saját maga is bocsátott ki számlát az irányítása alatt álló Fuf-nak a szakértői véleményéért.
A Fuf Kft.-nek valóban komoly bevételei származtak a terminálok üzemeltetéséből. Jóllehet a terminálok működtetését lényegében az LRI és a vámmentes árukat értékesítő üzletek működtetését végző cég a bérleti díjakat, valamint a légitársaságok az utasterminálokért a használati díjakat évente összesen 10 milliárd forintnyi összeget fizettek be a Fuf kasszájába. A Magyar Hírlap információi szerint a Fuf bevételéből törlesztették a már említett 103 millió dolláros hitelt és az ADC által az LRI-nek nyújtott 11 milliárdos, hatszázalékos kamatra nyújtott kölcsönt is.
Manninger Jenő, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára lapunknak elmondta: a 103 millió dolláros magyar állam által garantált hitelből 2001 végén még 90 millió dollárnyi tartozás terhelte a Fuf Kft.-t, a tartozást az üzemeltetési feladatot a miniszteri rendelet alapján létrehozott új üzemeltető cég, a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér Rt. ez év január 1-jétől a működtetési feladatokkal együtt átveszi. Az államtitkár hangsúlyozta: a konstrukciót elhibázottnak tartja, ugyanis a külföldi befektető igen szerény tőkével szállt be a terminálfejlesztési projektbe. Ráadásul kiderült az is: az LRI 1994–95-ben csaknem kétmilliárd forint szabadon felhasználható forrással rendelkezett, így semmi nem indokolta az 5,7 milliárd forintnyi tényleges tőkebefektetést megvalósító kanadai cég részvételét a repülőtérfejlesztésben. Manninger azt sem tartja elfogadható magyarázatnak, hogy szükség volt a kanadaiak szakértelmére, ugyanis nem sokkal korábban jelenleg is az LRI-nél dolgozó szakemberek vezényelték le a 2A utasterminál építését, és az államtitkár szerint a magyar mérnöktársadalom megsértése nélkül nem lehet azt állítani, hogy a külföldi szakértelemre elengedhetetlenül szükség volt.
Az államtitkár megerősítette azt a lapértesülést, miszerint jelenleg előrehaladott tárgyalásokat folytat a tárca a hitelt folyósító bankokkal.
Manninger Jenő elmondta azt is, hogy a közlekedési tárcánál végzett számítások szerint az ADC-től mentesített terminálüzemeltetés a Ferihegyi repülőtéren évente körülbelül egymilliárd forint megtakarítást avagy pluszbevételt eredményez az államnak.
***
AZ ADC CÉGCSOPORT AZ ADÓPARADICSOMBÓL. A Fuf Kft.-t 1997-ben az LRI és a torontói székhelyű Airport Development Corporation (ADC) alapította. Az ADC tulajdonosa korábban a Huang & Danczkay Properties volt. Az ADC cég 100 százalékos tulajdonosa jelenleg az ADC Management Ltd. A Fuf Kft. gazdálkodásában szerepet játszó, az ADC tulajdonosainak irányítása alatt álló brit Virgin-szigeteken bejegyzett off-shore cég, az ADC Management Ltd. egyik tulajdonosa az ADC & ADMC Ltd.-nek, amelyet ugyancsak Cipruson jegyeztek be, és a Fuf Kft.-vel kötött szerződés szerint e cég látta el a ferihegyi utasterminálnál a menedzseri feladatokat. A Fuf Kft. jelenlegi 34 százalékos tulajdonosa az ADC érdekeltségébe tartozó ADC Affiliate Ltd., amely egy Cipruson bejegyzett off-shore cég. Az ADC Affiliate Ltd. szavazórészvényeinek 51 százaléka a kanadai ADC tulajdonában, míg 49 százaléka az Aeroports de Montreal Capital (ADMC) Inc. tulajdonában van.
A hazug, uszító propagandáról
