A terminál az államnak hajt hasznot

Egyes lapértesülések szerint 25 milliárd forintba kerülhet az államnak a „Ferihegy-ügy”, sőt a Magyar Hírlap szerint „nemzetközi skandalum kitörése várható” amiatt, hogy egy ciprusi céget kiszorítottak a Ferihegyi repülőtér terminálját üzemeltető társaságból. Az Airport Development Corp. (ADC) eredetileg Kanadában bejegyzett társaság volt, amely egy 1997-ben kötött szerződés alapján részt vett a repülőtér 2B utastermináljának felépítésében. A beruházás kanadai kormánygaranciával és 103 millió dollár magyar állam által garantált hitelből valósult meg.

2002. 01. 11. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ADC szerződésének megszüntetését a magyar Országgyűlés tavaly december 18-án ellenszavazat nélkül meghozott döntése idézte elő . A repülőtér működését szabályozó légügyi törvény módosítása szerint a légi irányítást és a repülőtér működtetését végző állami vállalat a feladatot harmadik személynek nem engedheti át. Ez alapján alkotta meg a közlekedési ügyekért felelős miniszter rendeletét, amely megszüntette a ciprusi céggel öt évvel ezelőtt kötött szerződést a repülőtér utastermináljainak működtetésére.
A 2B terminál megépítését az ADC által biztosított 17 millió dollár készpénzből és a már említett 12 éves futamidejű 103 millió dollár – magyar állam által garantált – hitelből finanszírozta az e célra alapított Ferihegyi Utasterminál Fejlesztő és Hasznosító (Fuf) Kft.
A Kanadában bejegyzett ADC 17 millió dolláros tőkebefektetésének aránya (amelyből mindössze 5,7 millió dollár volt a készpénz, a fennmaradó 11,065 millió dollárt a kanadai cég ötéves futamidővel kölcsönadta az LRI-nek) a 103 millió dolláros magyar állam által garantált hitel összegéhez képest nehezen ad magyarázatot a Ferihegyi Utasterminál Fejlesztő és Hasznosító Kft. tulajdonosi struktúrájára alapozott haszonmegosztásra. Ugyanis az ADC 4,8 százalékos részesedése a tőkeráfordításban 34 százalékos tulajdonosi arányt eredményezett a cégben, ezen túlmenően a külföldi befektető joga volt a cég vezetőjének kinevezése is, sőt a fontosabb kérdésekben 75 százalékos szavazattöbbséget írt elő a társasági szerződés. A fontos döntésekben ily módon a 66 százalékos állami tulajdont megjelenítő LRI szava annyit ért a cégben, mint halott asszonynak a csók.
Mint említettük, a kanadai közreműködéssel megépített új repülőtéri terminál 120 millió dollárba került, amely egyes szakértői vélemények szerint 15–25 százalékkal az indokoltnál drágább beruházás volt. Ezt némiképp alátámasztja azt a Magyar Nemzetnek kiszivárogtatott információt, amely szerint a 120 millió dolláros költségből 90 millió dollárt ítéltek úgynevezett „kemény költségnek”, vagyis az építkezéshez szorosan kapcsolódó ráfordításnak a szakértők, míg 30 millió dollárt „puha költségnek” minősítettek utólag. Ezek a puha költségek úgynevezett szakértői díjként jelentek meg az elszámolásban. Ezen túlmenően az ADC a 2B terminál megépítésével összefüggésben saját maga is leszámlázott 7,7 millió dollárt szakértői díj címen egyebek mellett az építési munkákkal kapcsolatos tenderkiírások elkészítéséért.
Az úgynevezett Ferihegy-ügyet napokon át címlapsztoriként tálaló Magyar Hírlapnak névtelenül nyilatkozó szakértők szerint „a terminál szerződését titkosan kezelték, így nem tudni azt sem, hogy milyen jogcímen és hogyan áramolhatott ki a Fuf nyeresége vagy ennek egy része”. Michael Huang, az Airpost Development Corp. igazgatója, „mint hitelrontó rágalmat, a leghatározottabban visszautasította” a Magyar Hírlap azon közlését, hogy „a jövedelmet kiszivatytyúzta” volna a Fuf Kft.-ből.
A Magyar Nemzet információi szerint a már említett „puha költségként” elkönyvelt szakértői díjak egy része mellett erre a már említett Ciprusra áthelyezett ADC mellett a Virgin-szigetekre bejegyzett off-shore cégek szakértőinek kifizetett díjak is lehetőséget szolgáltattak. Ezen túlmenőleg az ADC időnként saját maga is bocsátott ki számlát az irányítása alatt álló Fuf-nak a szakértői véleményéért.
A Fuf Kft.-nek valóban komoly bevételei származtak a terminálok üzemeltetéséből. Jóllehet a terminálok működtetését lényegében az LRI és a vámmentes árukat értékesítő üzletek működtetését végző cég a bérleti díjakat, valamint a légitársaságok az utasterminálokért a használati díjakat évente összesen 10 milliárd forintnyi összeget fizettek be a Fuf kasszájába. A Magyar Hírlap információi szerint a Fuf bevételéből törlesztették a már említett 103 millió dolláros hitelt és az ADC által az LRI-nek nyújtott 11 milliárdos, hatszázalékos kamatra nyújtott kölcsönt is.
Manninger Jenő, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára lapunknak elmondta: a 103 millió dolláros magyar állam által garantált hitelből 2001 végén még 90 millió dollárnyi tartozás terhelte a Fuf Kft.-t, a tartozást az üzemeltetési feladatot a miniszteri rendelet alapján létrehozott új üzemeltető cég, a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér Rt. ez év január 1-jétől a működtetési feladatokkal együtt átveszi. Az államtitkár hangsúlyozta: a konstrukciót elhibázottnak tartja, ugyanis a külföldi befektető igen szerény tőkével szállt be a terminálfejlesztési projektbe. Ráadásul kiderült az is: az LRI 1994–95-ben csaknem kétmilliárd forint szabadon felhasználható forrással rendelkezett, így semmi nem indokolta az 5,7 milliárd forintnyi tényleges tőkebefektetést megvalósító kanadai cég részvételét a repülőtérfejlesztésben. Manninger azt sem tartja elfogadható magyarázatnak, hogy szükség volt a kanadaiak szakértelmére, ugyanis nem sokkal korábban jelenleg is az LRI-nél dolgozó szakemberek vezényelték le a 2A utasterminál építését, és az államtitkár szerint a magyar mérnöktársadalom megsértése nélkül nem lehet azt állítani, hogy a külföldi szakértelemre elengedhetetlenül szükség volt.
Az államtitkár megerősítette azt a lapértesülést, miszerint jelenleg előrehaladott tárgyalásokat folytat a tárca a hitelt folyósító bankokkal.
Manninger Jenő elmondta azt is, hogy a közlekedési tárcánál végzett számítások szerint az ADC-től mentesített terminálüzemeltetés a Ferihegyi repülőtéren évente körülbelül egymilliárd forint megtakarítást avagy pluszbevételt eredményez az államnak.
***
AZ ADC CÉGCSOPORT AZ ADÓPARADICSOMBÓL. A Fuf Kft.-t 1997-ben az LRI és a torontói székhelyű Airport Development Corporation (ADC) alapította. Az ADC tulajdonosa korábban a Huang & Danczkay Properties volt. Az ADC cég 100 százalékos tulajdonosa jelenleg az ADC Management Ltd. A Fuf Kft. gazdálkodásában szerepet játszó, az ADC tulajdonosainak irányítása alatt álló brit Virgin-szigeteken bejegyzett off-shore cég, az ADC Management Ltd. egyik tulajdonosa az ADC & ADMC Ltd.-nek, amelyet ugyancsak Cipruson jegyeztek be, és a Fuf Kft.-vel kötött szerződés szerint e cég látta el a ferihegyi utasterminálnál a menedzseri feladatokat. A Fuf Kft. jelenlegi 34 százalékos tulajdonosa az ADC érdekeltségébe tartozó ADC Affiliate Ltd., amely egy Cipruson bejegyzett off-shore cég. Az ADC Affiliate Ltd. szavazórészvényeinek 51 százaléka a kanadai ADC tulajdonában, míg 49 százaléka az Aeroports de Montreal Capital (ADMC) Inc. tulajdonában van.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.