Vastag zúzmara üli meg a fákat. Százévesnél is öregebb bükk- és tölgyfák, fiatal cserjék kísérik a kanyargós utat a Budakeszi elágazástól fel a János-hegyig, a Normafa síházig. Az ilyenkor is kocogó, futó, olykor kerékpározó „egészségmániásokat” kíséri a harkály meg-megújuló kopácsolása, a dolmányos varjú szárnycsapása, a hosszú farkú őszapó és a cinkék csivitelése. A sétáló, a vándor a csendben néhány percre megáll, hosszan, mélyen beszippantja a friss levegőt, és távolból nézi Buda legmagasabb hegyéről Pestet. Ezt a természeti egységet szeretné megbontani, megzavarni benzingőzzel, zajjal a főváros „nagy átrendezője”, Demszky Gábor.
Miről is van szó? Mint a Magyar Nemzet Pest-Buda melléklete nemrégiben megírta, összesen 250 behajtási, illetve áthajtási engedélyt adna ki a főváros a Jánoshegyi útra, a Normafa térségébe. Ebből 36-ot a budai edzőtábor, 70-70 engedélyt pedig a KFKI és az Educom Kft. kapna – döntött a főpolgármesteri kabinet. Ezen felül behajtási engedélyt kapnának jó néhányan azok is, akik Budakeszi és a főváros között közlekednek. A városrész önkormányzata viszont tiltakozik a főpolgármesteri kabinet döntése ellen, mivel a XII. kerület képviselő-testülete éppen tavaly ősszel léptette hatályba a fokozott védettségről szóló rendeletet, és akkor döntött az autók végleges kitiltásáról.
Mi lehet a háttérben? A hegyvidéki őslakók már régen tudják, hogy a főváros utolsó természeti egységét, úgymond Budapest tüdejét általában kicsinyes, egyéni érdekek próbálják évtizedek óta megszüntetni, szétverni. Kezdődött az egész a múlt század hetvenes éveitől kezdve a Kádár-rendszerben, amikor is a Harangvölgy, a Zugliget, a Hunyadorom és a Normafa környéki erdők kiirtásával, a sundám-bundám építési engedélyek kiadásával, az építési övezetek átsorolásával elindult a természetvédelmi övezetben a rohamos építkezés, amely a mai napig tart. A valamikori egységes erdőterületet ma beépített, többnyire négyemeletes, lakótelepszerű épületek tarkítják. Akkor is kicsiben kezdődött, és ma már a hegyvidéki kastélyok, betoncsodák a normafai sípályát súrolják. Félő, hogy ugyanez történik most a tájvédelmi körzetben végighúzódó 6,5 kilométeres úttal, amikor a kiváltságosok előtt megnyitják. Először csak 250 engedély lesz, aztán jön a többi, akár ezer is, csakúgy sundám-bundám haveroknak, komálósoknak, és jönnek az építkezést végző dömperek, nehéz teherautók.
Ez az igazi, ez a fővárosi környezetbarát Demszky-program! Több százezer embert érint, a kirándulókat, a pihenni vágyókat, az ott élőket. Most jut eszembe, de feltételezni sem merném az igazi okokat, mivel Demszky, nem tudom hányadik családjának egyik birtoka, „kicsi háza” éppen Budakeszin leledzik. Mindjárt a Máriamakk felé vezető erdő mellett szélesedik, mert kell nekik a jó levegő, az oxigén. Arra az erdei útra tudomásom szerint nem tervezik az átmenő forgalmat, a behajtási engedélyek kiadását. Régi szoc. hagyományok szerint viszont Budakesziről majd könnyebb lesz átszelni a forgalommentes utat egyeseknek, a jó ismerősöknek is a hegyen át, a Moszkva tér irányába.
A német nemzetiségnek kiemelkedő szerepe van a nemzeti közösségek megmaradásában
