Életek múlnak a túsztárgyaló taktikáján

Magyarországon többtucatnyi túsztárgyaló segíti a rendőrség különleges egységeinek és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának munkáját. A veszélyes bűnözökkel közvetlenül, fegyverek nélkül akár órákig tárgyaló tisztek, tiszthelyettesek nem mindegyike pszichológus, ám valamennyien kemény felkészítésen esnek át. Legutóbb január 12-én ejtettek túszt Magyarországon. Budaörsön egy 52 éves férfi fenyegetőzött azzal, hogy megöli ismerőse másfél éves gyermekét. Mire a készenléti rendőrség terrorelhárító szolgálatával együtt a helyszínre érkezett a túsztárgyaló is, a férfit már elfogták a rendőrök. Bár végül nem volt szükség túsztárgyalóra, a férfi fejben már készült a feladatra.

A túsztárgyaló feladata az adott szituáció békés megoldása, anélkül, hogy akár a túszoknak, akár az elkövetőnek, akár pedig a rendőröknek bántódása esnék. Nemcsak túszejtéshez hívnak túsztárgyalót, hanem emberrablókkal, elzárkózó bűnözőkkel, vagy önmaguk, illetve családjuk kiirtásával fenyegetőző elmebetegekkel szemben is bevetik őket. A túsztárgyaló szerepe a válságparancsnoktól, vagyis az illetékes rendőri vezetőtől függ. Ha ő úgy dönt, hogy békés úton próbálja meg rendezni az esetet, akkor a túsztárgyaló azonnal megkezdi munkáját.
Végh József ma már a leendő túsztárgyalókat készíti fel munkájukra. Ő és társai pszichológiát, meggyőzés- és tárgyalástechnikát és válságkezelést oktatnak. Megtörtént magyar és külföldi – sikeres és sikertelen – eseteket dolgoznak fel, elemzik a túsztárgyalók és a kommandósok munkáját, összhangját. Záróvizsgaként szituációs gyakorlatokon kell részt venniük a hallgatóknak. Nem minden túsztárgyaló pszichológus, ám mindegyikük hivatásos rendőr, illetve büntetés-végrehajtási alkalmazott.
Magyarországon túszszabadításra, rendkívüli helyzet felszámolására négy modell közül választhat a válságparancsnok – tudtuk meg Végh Józseftől. Az erőmodellben nincs szerepe a túsztárgyalónak, hiszen azt a különleges egység mindössze egy felszólítással igyekszik megoldani. Például: „Kapsz öt percet, ha azalatt nem jössz ki, akkor mi megyünk be érted!”
Az alkumodell cserére épül, például pénzt ajánlhatnak emberéletért. Itt már egyértelmű a túsztárgyaló szerepe. A pszichoterápiás modellt elsősorban terroristák ellen alkalmazzák. A terrorcselekményeket ugyanis csaknem mindig pszichésen beteg emberek követik el. A F.I.R.E. modell több összetevős válságkezelési módszer. Eszerint a túsztárgyaló egyszerre kezeli az elkövető „arcát”, azaz a személyiségét, az eszközt, vagyis az alku lehetőségét, a kapcsolatot, tehát a túszejtő kötődési zavarait, valamint érzéseit, indulatait.
A túsztárgyaló feladatai közé tartozik még az is, hogy lehetőség szerint pontosan megtudja: hányan vannak az elkövetők, milyen fegyverzettel rendelkeznek, hány túszt tartanak fogva, pontosan mi a szándékuk, s a rendőrségnek mennyi ideje van a válság elhárítására. A magyar rendőrség egyébként – az amerikaiakkal vagy a franciákkal ellentétben – mindig a békés helyzetmegoldásra törekszik, arra, hogy az akció során lehetőleg senki se sérüljön meg. E taktika előnye, hogy a bűnöző tisztában van azzal, létezik visszavonulási lehetősége, életét nem fenyegeti veszély. Ellenkező esetben ugyanis, ha követelései nem teljesülnének, azonnal agyonlőné túszait. Végh József hozzátette: akkor lehet egyértelműen sikeres egy szabadítási akció, ha a túsztárgyaló tudja: olyan végrehajtó csapat áll mögötte, amelyiknek akkor is reménye van a vér nélküli szabadításra, ha a túsztárgyaló – például az elkövető elmeállapota miatt – már tehetetlen.

1993, Baja: egy középiskolás fiú öt társát ejtette túszul a gimnáziumban. Követelése szerint újságírókkal akart beszélni, elmondani, hogyan használják ki a felnőttek a gyerekeket. A túszdráma békés véget ért, Végh József túsztárgyalónak köszönhetően a fiú elengedte foglyul ejtett társait és megadta magát. Önként jött ki az épületből.
1993, Balassagyarmat: három elítélt ejtette túszul az egyik fegyőrt a börtön épületében. Szabadságot követeltek, miközben a tiszthelyettes kivégzésével fenyegetőztek. Végh József órákig beszélgetett az elítéltekkel. Egyikük úgy döntött: megadja magát. A zárkaajtó már csaknem becsukódott mögötte, amikor a kommandósok berontottak a helyiségbe. A túszszabadítás vér nélkül zajlott le.
1994, Budapest: V. László, aki korábban többször is egy rendőr meggyilkolásával fenyegetőzött, túszul ejtett egy fővárosi taxist. Végh Józsefet nyári szabadságáról rendelte be Pintér Sándor akkori rendőrfőkapitány. Végh egy másik taxi URH-csatornáján keresztül tágyalt előbb a túszul ejtett sofőrrel, majd V. Lászlóval. Sikerült elérnie, hogy az a XII. kerületből egy másikba hajtson. Útközben „felvették” a kocsit a civil ruhás rendőrök, majd egy alkalmas helyen megindították az akciót. V. László ellenállt, több lövést is leadott a rendőrökre, akik csak megsebesítése után tudták elfogni a túszejtőt.