EU-konform gáztörvénytervezet a parlament előtt

December közepén elfogadta a kormány a földgázellátást szabályozó törvény tervezetét. A döntés azért lényeges, mert teljesíti a kormány vállalását, hogy csatlakozásunkig a jogharmonizáció keretében honosítja az EU energetikai jogszabályait is. Ezen túlmenően lényeges szempont, hogy Magyarországon a teljes energiafelhasználás több mint 38 százalékát teszi ki a földgáz, amely nemzetközi összehasonlításban is igen magas – nyilatkozta lapunknak Hegedűs Éva, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára.

Hegedűs Éva, az energetika területét felügyelő helyettes államtitkár szerint a kormány döntésével teljesítettük az energetika területén az európai uniós csatlakozás szempontjából fontos vállalásainkat. A villamos energiáról (Vet.) és a kőolaj-készletezésről szóló törvényeket a tavalyi utolsó ülésén elfogadta a parlament, a földgázellátásról szóló törvény tervezetét pedig idén tárgyalhatja meg a T. Ház. A gáztörvény tervezete a Vet.-hez hasonló elveket fogalmaz meg, így a kormány hatáskörébe utalja a piacnyitás mértékének meghatározását. A javaslat szerint a piacnyitás 2003. január elsején történne meg. Erre az időpontra az EU-országoknak 28–38 százalékos gázpiaci nyitást kell megvalósítaniuk, amelyet 2008. január elsejéig legalább 43 százalékra kell növelniük. A minisztérium javaslata szerint Magyarországon 2003. január elsejével a gázpiac 25 százaléka nyílhat meg. A javaslat értelmében a gázellátásban is kettős piac fog működni, a versenypiac mellett továbbra is megmarad a hatósági áras közüzemi ellátás. A szabadpiacra átléphető, úgynevezett minősített fogyasztók természetesen továbbra is maradhatnak a közüzemi piacon, tehát nem kötelező az átlépés, sőt, azok a fogyasztók, akik eleinte a versenyt választották, bizonyos feltételekkel visszatérhetnek a közüzemi szolgáltatás területére. Az előzetesen elvégzett pénzügyi vizsgálatok azt mutatják, hogy a versenypiacra kilépő fogyasztók számát a közüzemi és a szabadpiaci árak aránya fogja meghatározni. A törvény hatálybalépését követően a korábbi gázpiaci monopóliumok megszűnnek. A földgáz behozatala és a belföldi gázkereskedelem a feljogosított fogyasztók vonatkozásában, valamint a vezetékek és gáztárolók létesítése a jövőben már nem kizárólagosságon alapuló tevékenység lesz – vagyis megszűnik a Mol Rt. monopóliuma –, hanem engedély alapján minden piaci szereplő számára biztosítja a törvény. A fogyasztók ellátása piaci alapon fog történni. A törvényjavaslat alapján a földgáztárolók, a szállító- és elosztóvezetékek tulajdonosai kötelesek lesznek az általuk üzemeltetett rendszerhez való hozzáférést hatósági áron biztosítani. A tervezet ezen túlmenően lehetőséget biztosít célvezeték építésére is, így a feljogosított fogyasztók választhatnak, hogy a közcélú hálózatokon vagy saját maguk építette vezetéken keresztül vásárolnak földgázt.
Hegedűs Éva szerint alapvető fontosságú a gazdaság működése szempontjából, hogy a kormány lehetőséget kapjon a piac ellenőrzésére. Ennek alapvető indoka, hogy maradéktalanul érvényesüljön a gázszektorban a legkisebb költség elve. Éppen ezért a Magyar Energia Hivatal (MEH) hatásköre bővül. Az elképzelések szerint pontosan meghatározott elvek alapján a MEH hagyja jóvá a célvezetékek építését. A javaslat szerint a MEH megakadályozhatja a célvezeték létesítését, de csak abban az esetben, ha ez a gázszektor egészében jelentős áremelési kényszert okozna. Az energiahivatal megakadályozhatja azt is, hogy az országba olyan földgáz érkezzen, amely a már korábban hosszú távú szerződésben lekötött földgáz értékesítését ellehetetlenítené – ez ismét a befagyott költségek keletkezését akadályozza meg. A törvényjavaslat biztosítja azt is, hogy energiaellátási válsághelyzet esetén a piac működése felfüggeszthető legyen. A MEH feladatai közé tartozik ezért, hogy a gazdasági miniszter részére rendszeres időközönként beszámolót készítsen a gázipar működéséről.
Az államtitkár asszony fontosnak tartja, hogy a törvényjavaslat fő szabályként írja elő a gázszolgáltatói tevékenységek vonatkozásában a számviteli elválasztást, de bizonyos esetekben a jogi szétválasztást is meghatározza. Ez a szabályozás szigorúbb, mint az EU jelenlegi előírása, amely csak számviteli szétválasztást ír elő. Lényeges, hogy a társaságok jogi szétválasztása pluszköltséget nem okoz a számviteli szétválasztáshoz képest. A gázipar tevékenysége a jogi szétválasztás esetén átláthatóbbá válik, amely a versenyszempontok miatt előnyös. A javaslat a szétválasztási fő szabály alól három kivételt tesz: a földgázkereskedő, amely az ország közüzemi fogyasztóinak ellátását biztosítja, a szabadpiacon is értékesíthet gázt, de a két tevékenységet számvitelileg szét kell választania. Szintén nem kell jogilag szétválasztani a lakossági fogyasztókat ellátó közüzemi gázszolgáltató és -elosztó társaságot. Ennek egyszerű indoka, hogy a lakossági fogyasztók így csak egy gázipari szolgáltatóval állnak kapcsolatban. Továbbá nincs értelme elválasztani a rendszerirányítót a szállítótól, hiszen tevékenységük műszaki szempontból szorosan összekapcsolódik. A törvényjavaslat a valódi verseny biztosítása érdekében tulajdonosi korlátozásokat ír elő.
Hegedűs Éva kiemelte, hogy a törvény-előkészítés szempontjából meghatározó volt a földgázbeszerzés kettősségének figyelembevétele is. Magyarországon a földgáz kétféle forrásból származik, mégpedig a hazai kitermelésből és az importból. A fő kérdés az volt, hogy a hatósági árak meghatározásánál miként vegyék számításba a hazai kitermelést. A kormány azt a változatot fogadta el, hogy a hazai földgázt a kitermelési költségén kell figyelembe venni, mert így a világpiaci árnál a legkisebb költségű gázellátást ez garantálja. A törvény tervezetében a villamos energiához hasonlóan szerepel a szociális ellátás lehetősége is. Eszerint a magánszemélyek bizonyos feltételek megléte esetén az állandó lakhelyükön részesülhetnek ilyen ellátásban, ennek pontos részleteit egy későbbi kormányrendelet fogja szabályozni. A törvény tervezetének elfogadását segítette, hogy a földgázpiac szereplőivel, tehát a Mol Rt.-vel, a földgázszolgáltató vállalatokkal és tulajdonosaikkal kialakult a konszenzus, a Gazdasági Minisztérium megtalálta a szükséges kompromisszumos megoldásokat. Az egyetlen kivétel az ipari nagyfogyasztók érdekvédelmi szervezete, akik már első lépésben is nagyobb mértékű piacnyitást tartanak indokoltnak. A minisztérium szakértői szerint ez nem támogatható, ilyen gyakorlat az EU országaiban sem volt. Felmérések szerint ha a közüzemi piacról már első lépésben 25 százaléknál többen lépnének ki, az indokolatlan áremelést eredményezne a lakossági és a kisebb ipari fogyasztók körében. A piacnyitás első évében kísérleti jelleggel a piac 25 százalékát érdemes megnyitni, majd a hatásokat elemezve lehet meghatározni a liberalizáció további menetét.