Felkutatják a várbarlang veszélyes részeit

Idén is folytatódnak a több helyen életveszélyessé vált budai várbarlang egyes részeinek feltárása, a régi pincéket megerősítő munkálatok – tájékoztatta lapunkat Mednyánszky Miklós, az I. kerületi polgármesteri hivatal építési irodájának munkatársa. Az Európában egyedülálló föld alatti képződmény teljes feltárása, régészeti és felújítási munkálatai még évekig elhúzódhatnak.

2002. 01. 10. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Katasztrofális állapotba kerültek a Vár alatt található barlangrendszer egyes részei. Mint arról korábban beszámoltunk, feltérképezésére és helyreállítására milliárdokra lenne szükség, amely megkövetelné a jelenleginél nagyságrendekkel nagyobb állami, fővárosi és kerületi anyagi támogatást. Tíz év alatt mindössze 368 millió forintot költött a barlangrendszer rendbetételére az állam, a fővárosi önkormányzat csupán 94 millió forintot adott, míg a várkerület 160 millió forintot áldozott erre a célra. Tavaly a legfontosabb munkák a Dísz tér, a Szentháromság tér, a Bécsi kapu tér alatt és a Táncsics Mihály utcában folytak. Utóbbi két helyen idén is folytatni kell a munkákat. A 2002-ben elvégzendő feladatok körülbelül 63 millió forintot igényelnek, melynek mintegy 50 százalékát tudja fedezni önerőből a budavári önkormányzat. Az eddigi feltárások során egyébként nagyon sok értékes középkori és török kori lelet került elő, amely jelzi, hogy az üregek több száz éve a föld alatt pihentek érintetlenül.
Mednyánszky Miklós a várkerület építési irodájának munkatársa a barlangrendszer múltjával és keletkezésével kapcsolatban kifejtette: a budai Vár – természetes és mesterséges objektumaival – a világörökség része, a főváros és az ország felbecsülhetetlen értéke. Területén a lakóházak, paloták mellett díszesebb vagy egyszerűbb várfalak, támfalak, pincék találhatók, melyek szoros összefüggésben vannak egymással és környezetükkel. – A várhegy fő alkotó tömege az úgynevezett budai márga, amelyre 7–11 méter vastag mészkő rakódott a pleisztocén korban. Ez a mészkőpaplan védte meg az időjárás hatásaitól. A márga és a mészkő határán üregek alakultak ki, amelyeket már az őskor emberei is ismertek. Közlése szerint jelentőségük a középkorban nőtt meg, amikor is a várhegy lakói nem csak vizet nyertek a barlangok mélyén található természetes vízgyűjtőkből, de a föld mélyére menekülhettek az ostromok, tűzvészek elől is. Tovább bővítve, faragva az üregek alkalmasak voltak termények, értékek tárolására. A pincék egy része az évszázadok során megnyitás és betemetés többszöri átalakító munkáját szenvedte el. A XIX. század végére – amikor is a budai Vár vízellátását vezetékkel oldották meg, illetve a Buda környéki szőlők a filoxérajárvány miatt elpusztultak – az üregek jelentősége csökkent, nagyrészt elfeledték őket. A II. világháború idején az egyes termek összekötésével, kiépítésével komoly légvédelmi óvórendszer alakítottak ki. Ennek része volt, a még ma is működőképes Sziklakórház. Mednyánszky Miklós szerint a II. világháború után az üregek jó részét háborús törmelékkel tömték be. – Napjainkra két, jól elkülöníthető egysége van a vári barlang-pincerendszernek: az egyik a mintegy 4 km hosszú úgynevezett nagy labirintus, a másik pedig a 60 részből álló, független barlangok és mélypincék. Ez utóbbiak okozzák napjainkban a legtöbb gondot – tette hozzá. Elmondása szerint állapotukat senki nem ellenőrizte, nem egy esetben veszélyeztették a felettük álló közterületeket, nagy értékű épületeket.
Még manapság is fel lehet fedezni új járatokat. Legjobb példák erre a Bécsi kapu tér alatti vagy a Szentháromság-szobor mellett előkerülő barlangok.
A vári pincék felépítése jellegzetesen háromszintes. Az első szinten található pincékkel vannak a legnagyobb gondok, mivel nem egy esetben eltömődtek. A független mélypincék helyéről, állapotáról leírás, terv csak igen kevés maradt fenn. 1992-ben a független mélypincék 44 százalékát igen veszélyes állapotúnak minősítették. A budai várhegy pince-veszélyelhárítási programja 1989-ben indult. A Fővárosi Mérnöki Részvénytársaság és az önkormányzat által összeállított középtávú program alapján négy területen folynak a munkálatok: a nagy labirintus folyamatos felügyelete, a közvetlen pince-veszélyelhárítás, a pincékhez kapcsolódó támfalak helyreállítása és a közművek rekonstrukciója.
Az intézkedési terv 1992-es árakon 728 millió forintot irányzott elő a problémák megoldására. A mai napig több mint 4500 négyzetméternyi barlang és pince került feltárásra. A munkálatok során a szakemberek szem előtt tartották, hogy az üregek olyan megerősítést kapjanak, amely után hasznosítani lehet majd azokat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.