Január 21-én nyitnak az erdélyi irodák

A kedvezménytörvény alkalmazásához szükséges információs irodák Romániában egységesen január 21-én fognak kinyitni – nyilatkozta lapunknak Székely István, a kolozsvári székhelyű Központi Információs Iroda vezetője. Bár a jogszabály január elsejétől hatályos, a csúszást az okozta – fogalmazott Székely –, hogy a román–magyar egyetértési nyilatkozatot csak december végén fogadták el, ekkor hárult el a végrehajtás politikai akadálya, illetve bizonyos tartalmi kérdésekre vonatkozó döntéseket is ekkor hozhattak meg. A vezető elmondta, hogy a területi szervezetek felkészültsége az adott helyi viszonyoktól eltérő, január 21-én azonban mind a huszonegy megyei és területi információs iroda egy időben működni kezdhet.

Az információs irodák az RMDSZ struktúrájára épülnek. Az RMDSZ-nek országosan 21 megyei vagy területi szervezete van, több száz alkalmazottat foglalkoztatott eddig is, most ezt a munkatársi kört erősítették meg, és tették alkalmassá arra, hogy a főleg az első periódusban várható, igen nagy számú igénylésnek eleget tudjanak tenni. Ami a technikai felszerelést illeti, az RMDSZ 1994 óta működtet egy országos adathálózatot, amely segíti a szövetségen belüli kommunikációt. Ennek a hálózatnak bizonyos elemeit modernizálták úgy, hogy alkalmas legyen az adattovábbításra is. A kolozsvári Központi Információs Iroda szabályoz, koordinál, felügyel, a megyei irodákban történik az adatbevitel, illetve a kérvények begyűjtésének koordinációja, a helyi irodákban pedig a magyar igazolvány iránti kérvény benyújtása, a formanyomtatványok kitöltése zajlik majd.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség semmilyen anyagi vagy más jellegű támogatást nem kap Magyarországról a kedvezménytörvény végrehajtásához szükséges információs irodák működtetésére – mondta Székely István. Az ilyen támogatást tiltja a párttörvény, a román és a magyar miniszterelnökök által aláírt egyetértési nyilatkozat pedig a bukaresti kormány jóváhagyásától teszi ezt függővé.
Az RMDSZ úgy döntött, hogy a katonakönyvet nem vonják be azon dokumentumok körébe, amelyekkel a kérvényező igazolni tudja a magyar igazolvány kiállításának jogosultságát – fejtette ki az iroda vezetője. Mint ismeretes, Romániában a katonakönyv az egyetlen olyan hivatalos okirat, amely valakinek a nemzetiségi hovatartozását igazolja. Ebbe 1989 előtt és után is bejegyezték az illető nemzetiségét, ugyanazon az oldalon azonban katonai kódszámokat is feltüntettek, amely az illető katonaságban betöltött tisztségére, a hadseregnél megszerzett szakképzettségére vonatkozik. Az RMDSZ szerint aggályos az ily módon való jogalanyiság bizonyítása, hiszen Románia esetében az összes jogosultsághoz kapcsolatos dokumentumot fénymásolatban (elektronikus úton) átküldik a magyarországi illetékes szervnek, hogy döntsön ebben a kérdésben. Keleti szomszédunknál ezért a kérelmezőktől valamely magyar egyházhoz való tartozást igazoló dokumentumot, RMDSZ- vagy civil szervezeti tagságot igazoló okiratot fogadnak el, és valószínűleg bizonyító erővel bír majd az illető magyar tannyelvű iskolai igazolványa is.
Székely kifejtette: bár Románia vonatkozásában nem állítható ki hozzátartozói igazolvány, ha egy vegyes házasságban élő magyar szülő jogosult a magyar igazolványra, akkor a két szülő együttes beleegyezésével a gyermek is megkaphatja ezt. Egy közvélemény-kutatás adatai ugyanakkor azt tükrözik, hogy a romániai magyarok kétharmada, háromnegyede egy-másfél év alatt ki fogja váltani a magyar igazolványt. Az RMDSZ-nek egyébként több mint négyszázezer fizető tagja van. Székely szerint ez nagyságrendekkel nem fog növekedni, de szinte biztosra vehető, hogy a kedvezménytörvény, illetve a magyar igazolványok kiadásának eljárása jótékony hatással lesz a romániai magyar társadalom intézményesülésére, önszerveződésére.
Arra a kérdésünkre, hogy az adatokat megőrzik-e az irodák abból a célból, hogy az RMDSZ létrehozhassa saját adatbázisát az erdélyi magyarságról, Székely leszögezte: eddigi elképzelések szerint ezeket megsemmisítik, amint a kérelmező megkapta a magyar igazolványt. Mint mondta, Románia Hivatalos Közlönyében december 22-én jelent meg az adatvédelmi törvény, ez megszabja az adatvédelemre, az okiratok megőrzésére, továbbítására vonatkozó eljárást. A törvény értelmében bármilyen adatgyűjtés előtt az adatgyűjtésre vonatkozó részletekről tájékoztatni kell az ombudsmant, akinek tudomásulvételi joga van, a közölt adatok alapján azonban széles ellenőrzési jogosítványokkal is bír. Bár Romániában ez még egy kialakulatlan rendszer, az adatvédelmi törvény főpróbája valószínűleg éppen a kedvezménytörvény végrehajtása lesz – véli a kolozsvári központi iroda vezetője.