Recessziós világgazdasági környezetben is sikeresen vizsgázott a magyar gazdaság minden szereplője – állapította meg tegnapi ülésén a kormány, miután áttekintette a 2001. év gazdasági folyamatait. A 22 legfőbb gazdasági mutató közül Matolcsy György szakminiszter a gazdasági növekedés ütemét, a munkanélküliségi rátát és az inflációt emelte ki. Leszögezte, hogy a magyar gazdasági növekedés üteme az európai uniós országok átlagának kétszeresét érte el. Az előzetes adatokra hivatkozva úgy fogalmazott: a kormány 3,8–4 százalék közötti növekedési ütemre számít, ezzel szemben az Európai Unióban másfél százalék körül alakult a növekedés.
A gazdasági miniszter szólt arról is: a 2002-es esztendőre szintén négyszázalékos növekedésre számítanak, hiszen elemzők szerint az év második felében fellendülés várható a világgazdaságban. Matolcsy György megjegyezte, hogy a környező országokkal összehasonlítva is kiemelkedő Magyarország teljesítménye, hiszen Lengyelországban megtorpant a növekedés, Csehország ugyan sikeres évet zárt, de teljesítménye elmarad hazánkétól.
A munkanélküliségről szólva Matolcsy György úgy fogalmazott: szép teljesítmény, hogy 2001-ben 5,6 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. Emlékeztetett rá, hogy az eurózóna országaiban ez a mutató 8,4 százalékos, vagyis három százalékkal magasabb, mint Magyarországon. Kiemelkedőnek nevezte az infláció alakulását is, amely decemberben hét százalék körül volt. A három felsorolt adat mellett a szakminiszter megemlítette azt is, hogy a 2000. évi rekordárbevétel után a turizmus tavaly is jó évet zárt, emellett ötven százalékkal több új lakás épült és százmilliárd forinttal többet tudott fordítani az állam útépítésre.
A státustörvényről szólva Matolcsy György gazdasági miniszter kijelentette: kizárható, hogy a magyar munkaerőpiacra számottevő hatása lenne a jogszabálynak, illetve a magyar–román egyetértési nyilatkozatnak. Leszögezte: a magyar munkavállalóknak nem kell tartaniuk a negatív hatásoktól, hiszen külföldiek csak korlátozottan és szabályozottan vállalhatnak munkát Magyarországon. Beszámolt arról: három esetben tudnak külföldiek legálisan hazánkban dolgozni: az első esetben maximum 12 hónapig tevékenykedhet hazánkban külföldi munkavállaló, feltéve, ha rendelkezik a szükséges, érvényes dokumentumokkal. Egy másik esetben kormányközi szerződés rögzíti a magyarországi munkavállalást. Mint mondta, a Romániával jelenleg érvényben lévő ilyen szerződés szerint összesen 8700 fő vállalhat Magyarországon munkát. Ebből nyolcezer fő idénymunkás, hétszáz fő pedig gyakornok. A szerződés értelmében a munkavállalók 6–12 hónapig dolgozhatnak itt. A harmadik esetet a státustörvény rögzíti, amelynek alapján legfeljebb három hónapos időtartamra vállalhatnak munkát a külföldiek – mondta Matolcsy György.
A miniszter részletesen ismertette azt a folyamatot, amelynek végén egy külföldi munkavállaló Magyarországon munkát vállalhat. Mint mondta: ha a külföldi rendelkezik a szükséges iratokkal, akkor az alapján tartózkodási vízumot szerezhet, ezt követően be kell jelentkeznie az adó- és a társadalombiztosítási hatósághoz. Emlékeztetett arra is, hogy a szükséges iratok beszerzése egyrészt költségekkel jár, másrészt pedig időkorlátai is vannak. Például a tartózkodási vízumért mindenkinek ki kell fizetnie az ötven dollárt, bár a kiadó hatóság indokolt esetben ettől eltekinthet. Mindezek alapján a gazdasági miniszter úgy látja, hogy a magyar munkaerőpiac nincs veszélyben, a magyar–román egyetértési megállapodás után sem várható több legális munkavállaló. Szólt arról is, hogy a kormány döntése értelmében a jövőben a foglalkoztatási hivatal hetente nyilvánosságra hozza a kiadott munkavállalási engedélyek számát, illetve azok területi megoszlását.
*
Őszinte megdöbbenéssel – majd növekvő felháborodással vagyunk kénytelenek figyelni a kedvezménytörvény kapcsán kialakuló vitát – áll a Recski Szövetség elnökének közleményében. Zimányi Tibor úgy véli: akiknek nem szívügyük, hanem inkább tehertétel az elszakított magyarság ügye, azok hivatkoznak hamisan a munkaerőkérdésre. Szerinte eddig elsősorban azért támadták a kormányt, hogy nem szerezte meg az érintett államok egyetértését a kedvezménytörvényhez. Most, hogy ez megvalósult, kénytelenek levetni álarcukat és elárulják: kisebbségünk ügye őket igazából nem érdekli.
SZÁMÍTANAK AZ ÁRVÍZRE. Borókai Gábor kormányszóvivő közölte, hogy a kormány beszámolót hallgatott meg az árvízi helyzetről. Mint elmondta: a Tisza és a Duna vízgyűjtőjében tavasszal jeges árvízre lehet számítani, éppen ezért felkészültek a jégrombolók és jégrobbantók.
kényszersorozás
Magatehetetlenné tették áldozatukat az ukrán emberrablók
