Hamid Karzai, az afgán ideiglenes kormány feje vasárnap érkezett Washingtonba, hogy a terrorellenes harcról és hazája újjáépítéséről tárgyaljon. Hamid Karzai – aki még indulása előtt fogadkozott, hogy az adományozók által Afganisztánnak ígért 4,5 milliárd dollárnyi segélyt „értelmesen” fogják felhasználni – tegnap találkozott George W. Bush elnökkel is. Tárgyalásainak egyik kényes kérdése: az amerikaiak afganisztáni bombázásainak folytatása.
Az amerikai alelnök szerint százezer terroristát képezhettek ki az al-Kaida terrorhálózat táboraiban. Richard Cheney az ABC televíziónak úgy nyilatkozott, hogy a terrorszervezet akár 65 országban is gyökeret verhetett. Cheney feltételezte, hogy Oszama bin Laden még él, mert „ha halott lenne, akkor több jel utalna erre. Nagyobb lárma lenne az elhunyta és szervezetének sorsa körül”.
Amerikai katonák afganisztáni hadműveleteik során elfogtak egy Brémában nevelkedett 19 éves törököt, akit azzal gyanúsítanak, hogy az al-Kaida tagja volt. A német állampolgársággal nem rendelkező, terroristagyanús ifjút a guantánamói bázisra szállítják. A brit miniszterelnök egyébként, mint azt londoni tudósítónk jelentette, nem azonosítja magát azzal a felfogással, miszerint az Afganisztánból a guantánamói amerikai támaszpont területére szállított tálib és al-Kaida-harcosok hadifoglyoknak tekintendők – jelentette londoni tudósítónk. Tony Blair szóvivője azt mondta, a miniszterelnök és a brit kormány mindössze ahhoz ragaszkodik, hogy emberségesen bánjanak a fogva tartott terroristákkal és tálibokkal, ez pedig így történik. Jelenleg három brit állampolgár van guantánamói táborban, mindegyiküket sikerült név és lakhely szerint azonosítani. Afganisztánban továbbá 17 brit állampolgárságú mohamedán harcos van fogságban, akik azért mentek Pakisztánba, majd onnan Afganisztánba, hogy a tálibok, illetve az al-Kaida oldalán harcoljanak a külföldi haderők, gyakorlatilag az amerikai és brit alakulatok ellen. Amenynyiben hazatérnek, valószínűleg eljárás indul majd ellenük. Nagy-Britannia máskülönben arra készül, hogy visszaküldje hazájukba az országban politikai menedékjogot kapott afgán menekülteket. Lord Rooker, a bevándorlási ügyekért felelős belügyi államminiszter szerint Afganisztán fokozatosan biztonságos országgá válik, és visszafogadhatja azokat az embereket, akik korábban brit földön kerestek menedéket.
Hat év szünet után ismét kiadnak egy független hetilapot Kabulban. A tálib rendszer által 1996-ban betiltott Kabul Weekly újraindítását a UNESCO és más nem kormányzati szervezetek anyagi támogatása teszi lehetővé. Az első számban a többi közt részletes tudósítás olvasható Ahmed Sah Maszudnak, az Északi Szövetség katonai vezetőjének meggyilkolásáról, a tokiói donorkonferenciáról, illetve a tálibok által betiltott kabuli színház megnyitásáról.
Ilyen feltételt szabott az ukránok EU-csatlakozásához a svéd miniszterelnök
