Kiadják Omar mollát?

Kulcsfontosságú szakaszába érkeztek azok a tárgyalások, amelyek Mohammed Omar molla, a megbuktatott afganisztáni tálib rendszer vezetőjének megadásáról folynak és két napon belül döntés várható ebben az ügyben. „Pozitív választ kaptunk azoktól a törzsi vezetőktől, akik Omart és társait a bagrami körzetben bújtatják” – közölte a Kandahárban működő hírszerző szolgálat egyik illetékese, Nuszrat Ullah. Mint hozzátette: Omar mollának tudomására hozták, hogy ha szombatig nem adja meg magát, akkor a Kandahártól északra lévő bagrami körzet ellen amerikai légitámadások indulhatnak. „Omar molla több ezer afgán meggyilkolásáért felelős, s letartóztatása után át fogjuk adni a kabuli kormányzatnak, hogy a jelenlegi törvények alapján bíróság elé állítsák” – szögezte le a kandahári illetékes. Hírügynökségi értesülések szerint a Helmand tartományban immár harmadik napja zajló gyűlésen (súrán) egy tálib törzsi vezető közölte: ha végleg leállítják az amerikai légitámadásokat, akkor harcosaival együtt hajlandó megadni magát és kiszolgáltatni Omar mollát. A parancsnok azzal magyarázta ajánlatát, hogy szeretné elkerülni a vérfürdőt. Afganisztánnak ezen a részén egyébként az amerikai tengerészgyalogosok – eddigi legnagyobb szabású bevetésükben – az al-Kaida terrorszervezet táborára bukkantak, amelyet az elmúlt hetekben is használtak a fegyveresek. Amerikai hírszerzői körökből származó értesülésre hivatkozva a The Washington Times egyébként azt állítja, hogy az Egyesült Államok légicsapásokra készül az al-Kaida terrorszervezet szomáliai támaszpontjai ellen.
Az új afgán kormány a nemzeti megbékélés jegyében csütörtökön szabadon engedett 320 tálib foglyot: közülük egyesek már öt éve voltak a tálibok ellen küzdő, s időközben hatalomra jutott Északi Szövetség fogságában. Kormányzati illetékesek szerint hamarosan további ilyen fogolyelengedések következnek. A tálibok volt pakisztáni nagykövete közben bíróság előtt akarja kiharcolni, hogy menedékjogot kapjon Pakisztánban.
– Nem vagyok bűnöző. Diplomataként szolgáltam a tálibokat – nyilatkozta Abdul Szalam Zaif. Az ex-nagykövet menedékjogért folyamodott Pakisztánban, ezt azonban elutasították.

Korabeli tervek az afgán rendezésről. Nagy-Britannia ötven éve a közép-ázsiai ország felosztásáról és az önálló afgán állam megszüntetéséről gondolkodott – erről árulkodnak az angol központi levéltárból ötven év titkosítás után napvilágra került bizalmas kormánydokumentumok. A brit külügyminisztérium illetékesei attól tartottak, hogy Zahir sah uralkodása anarchiába torkollik, és az ország nem lesz képes ellátni az ütköző állam szerepét a Szovjetunió és az indiai szubkontinens között. A Foreign Office illetékesei úgy vélekedtek, hogy Afganisztánt fel kellene osztani Oroszország és Pakisztán között; előbbihez az északi területek kerülnének, utóbbi a pastu törzsek lakta déli részt uralhatná. (MTI)