Orbán Viktor felhívta a figyelmet: Magyarországnak kettő, talán két és fél év áll még rendelkezésére arra, hogy javítson versenyképességén. Ennek érdekében a kormányzat olyan, radikálisabb lépésektől sem riadt vissza, mint a minimálbér határozott mértékű emelése vagy a Széchenyi-terv elindítása.
A kormányfő szerint kemény két-három év áll az ország előtt, de semmi olyan akadály nem látható, ami meggátolná hazánk 2004-es európai uniós csatlakozását.
A miniszterelnök úgy véli: a jegybank határozott monetáris politikájának és a gazdasági szereplőknek egyaránt komoly szerepük volt abban, hogy a múlt évi átlagos infláció alig haladta meg a kilencszázalékos szintet. A múlt évi adatok és a várható folyamatok tükrében reálisnak tekinthető az ez évre kitűzött, 4-6 százalékos átlagos értékre vonatkozó inflációs cél. A kormányfő szerint 2001 fordulatot jelentett a mezőgazdaság számára is: az ágazat több mint 50 milliárd forinttal nagyobb támogatást kapott az előző évinél. A miniszterelnök kiemelte a gazdasági szereplők összefogásának fontosságát: véleménye szerint abban az esetben, ha ezt sikerül továbbra is fenntartani – és a világgazdaság folyamatai is kedvezőbben alakulnak –, a magyar GDP-növekedés a következő években elérheti a 7 százalékot.
Orbán Viktor az ülésen felvetett kérdésekre reagálva kifejtette: Magyarországon nincs külföldi tőkeellenesség, a kétmilliárd euró feletti éves beáramlást mindenképp fenn kell tartani. Ám ahhoz, hogy hazánk versenyképes legyen, megfelelő tőkebiztonsággal rendelkező kis- és középvállalkozói kör szükséges. A kormányfő örvendetesnek nevezte, hogy a magyar kézben lévő vállalkozások tőkekivitele jelentősen nőtt 2001-ben; ezt a tendenciát a jövőben is támogatni kell. A miniszterelnök szerint a közeljövőben elengedhetetlen hat, meghatározó magyar cég regionális külföldi szerepvállalása is. Orbán szükségesnek tartja a Széchenyi-terv felgyorsítását: ennek érdekében szükséges a közbeszerzési törvény módosítása, ugyanis a jelenlegi szabályozás nemcsak lassú, hanem drága eljárást is okoz.
Járai Zsigmond jegybankelnök hozzászólásában kifejtette: először fordult elő, hogy egy éven belül hét százalékot erősödött a forint, ráadásul úgy, hogy ez nem okozott gondot a külső egyensúlyban. Járai szerint reális esély mutatkozik arra, hogy az idén is fennmaradjon az egyensúllyal párhuzamos gyors növekedés, ám ehhez a piaci bizalom fenntartása is szükséges. A jegybanki prognózis szerint idén az infláció 5-5,5 százalékra csökken éves átlagban. Az év első felében havi 0,4–0,6 százalékkal is mérséklődhet a drágulás, a második fél évben viszont lassulhat ez a folyamat.
Eltértek vélemények a külföldieknek egyidejűleg kiadható munkavállalási engedélyek számáról, ezért az éves irányszámot törvényi felhatalmazása alapján Matolcsy György gazdasági miniszter állapítja meg. Az MTI értesülése szerint a miniszteri rendeletben 81 ezres létszámot jelölnek majd meg az egyidejűleg külföldieknek kiadható munkavállalási engedélyek számaként. Az ülés végén a szakminiszter elmondta: az első fél évi tapasztalatok alapján még vissza lehet térni az irányszám, illetve a játékszabályok módosítására. Orbán Viktor az ülésen azt hangsúlyozta, hogy az irányszámnak nincs gazdasági jelentősége, arra szolgál, hogy a politikai indulatokat orvosolja. Bár a szakminiszternek törvényi felhatalmazás alapján eddig is lehetősége lett volna ilyen irányszám meghatározására, erre nem volt szükség. A külföldi munkavállalók eddig sem veszélyeztették a magyarok elhelyezkedési lehetőségeit, és az irányszámtól függetlenül ezt követően sem kell ettől tartani.
Matolcsy György gazdasági miniszter az ülés után az MTI érdeklődésére elmondta: a résztvevők egy része úgy véli, jó az a gazdaságpolitika, amelyik a világgazdasági recesszióra belföldi élénkítéssel válaszol. Mint mondta, vannak olyan álláspontok, amelyek még több gazdaságélénkítő lépést várnak. A miniszter szerint fel kell készülni arra, hogy a növekedés lendületének fenntartására a magyar gazdaságban további motorok beindítására is szükség lesz.
Feltámadt a BL-győztes, óriási meccsen lett Európa új királya
