Klónozott malacok a cukorbaj ellen

Egy amerikai biotechnológiai cég olyan sertéseket klónozott, amelyek páratlanok a maguk nemében: az öt kismalac megszületése ugyanis egyik génjük hiánya miatt áttörést jelenthet az állati szervek, szövetek emberekbe való ültetése terén, valamint a cukorbetegség kezelésében.

Grimm Balázs
2002. 01. 04. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Dollyt, a klónbirkát létrehozó skóciai Roslin Intézettel partner, amerikai PPL Therapeutics laboratóriumában december 25-én öt olyan klónozott sertés született, amelyek genetikai állománya eltér hétköznapi társaikétól – olvasható a BBC beszámolójában. Az öt malac, Noel, Angel, Star, Joy és Mary nem az első klónsertések, hiszen pont a PPL volt az a cég, amely 2000 tavaszán elsőként klónozott sikeresen disznókat, ám a most születettek egyedülállóak, mert génkészletüket illetően szaknyelven úgynevezett kiütött példányok. A kikapcsolt gén eredetileg olyan kémiai hatást fejt ki, amely miatt az emberi szervezet kilöki magából a sertéstől kapott szerveket vagy szöveteket.
Amint arról David Ayares, a PPL Therapeutics alelnöke beszámolt, a mostani klónozás a cég különleges programjának része volt, melynek célja a xenotranszplantáció, a fajok közötti szervátültetések, tehát az állati szervek, szövetek emberbe való ültetésének megvalósítása. Amint Ayares hozzátette: a cég már ezeket az állatokat is szeretné felhasználni az emberek között egyre gyakoribb cukorbetegség kezelésében. A kísérletek első fázisában főemlősök hasnyálmirigyébe fognak átültetni sertésekből származó inzulintermelő sejteket, majd ha kedvezőek az eredmények, akkor embereken is kipróbálják az eljárást – legkorábban négy év múlva. A xenotranszplantáció során fellépő egyik legfőbb gond, a kilökődés problémájának megoldása még mindig nem jelenti, hogy az eljárásmód biztonságos, hiszen változatlanul fennáll az állati vírusokkal történő fertőződés veszélye.
A klónsertések inzulintermelő sejtjeinek transzplantációja kapcsán a Péterfy Sándor utcai kórház diabetológus szakorvosa, dr. Thaisz Erzsébet arra emlékeztetett, hogy ezeket a sejteket emberből is lehet emberbe ültetni – olyannyira, hogy az Egyesült Államokban már viszonylag nagy számban végeznek ilyen beavatkozásokat. A módszer nálunk sem ismeretlen: az inzulintermelő sejtek átültetéseit itthon mostanáig a technikai nehézségek miatt végezték kis, tízes nagyságrendet elérő számban.

Mind több a beteg. A cukorbetegség napjaink egyik legjelentősebb nem fertőző betegsége. Egyes becslések szerint 120 millió embert érint a világon, de a szám jelentősen emelkedő tendenciát mutat. Hazánkban a fiatalkori, 1-es típusú cukorbetegek számáról nincsen egyesített adat. Az idősebbek diabétesze, a 2-es típusú cukorbetegség Magyarország lakosságának körülbelül hat százalékát érinti. A regisztrált betegek száma több mint 600 ezer, amelynek kétszerese lehet a valódi szám. A szakértők azt jósolják, hogy a betegek száma 15 éven belül meg fog duplázódni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.