Összesen 141 azonnali kérdést intéztek a kormány tagjaihoz a képviselők a múlt évben, ebből 93 az ellenzékhez, 48 a koalíciós pártokhoz fűződik. Az egyes frakciók a két oldalon szinte azonos arányban vették ki részüket a kérdések megfogalmazásában: a Fidesz, az FKGP és az MDF egyaránt 16 alkalommal élt ezzel a lehetőséggel, míg az MSZP-s képviselők 30, az SZDSZ-esek 32, a MIÉP tagjai pedig 31 azonnali kérdést tettek fel.
Valamivel kisebb az ellenzéki túlsúly az interpellációknál: 147-szer szólaltak fel az MSZP, az SZDSZ és a MIÉP képviselői, szemben a kormánypártok 84 interpellációjával. A szokott gyakorlathoz híven az ellenzék többnyire nem fogadta el a miniszteri, államtitkári választ: a szocialisták minden alkalommal elutasították azt, a szabad demokraták egyszer, a MIÉP-esek nyolcszor találták kielégítőnek. A kormánypárti képviselők közül egy fideszes, három kisgazda és négy MDF-es volt elégedetlen az interpellációjára adott válasszal. Az Országgyűlés összesen két alkalommal szavazta le a kormány feleletét, később azonban a kérdést megvitató bizottsági jelentést mindanynyiszor elfogadták a honatyák.
A címzettek szerinti összesítést a miniszterelnök vezeti, a kormányfőhöz 118 interpellációt és azonnali kérdést intéztek a képviselők 2001-ben. A „legfoglalkoztatottabb” miniszterek közé tartozik a közlekedési (67), a földművelésügyi (64), a belügyi (64) és az egészségügyi (57) tárca vezetője, és a kancelláriaminiszter (53). A PHARE-program koordinációjáért felelős, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztereknek adták a legkevesebb munkát a képviselők. Mindketten 4-4 azonnali kérdésre vagy interpellációra adtak választ. Az elmúlt évekhez képest meglepően sok interpellációt (17) intéztek a legfőbb ügyészhez, többnyire az ellenzéki szocialista és szabad demokrata honatyák.
kényszersorozás
Magatehetetlenné tették áldozatukat az ukrán emberrablók
