Szakértők szerint ez a szám folyamatosan csökken. Az ok: 1999-től kezdve a kutatás-fejlesztésre (K+F) egyre több pénz jut.
Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) elnöke lapunknak elmondta, a K+F-re fordított összeg idén már a GDP 1,5 százaléka (több mint 220 milliárd forint) lesz, közelítve az Európai Unió 1,9-2 százalékos átlagához. Hazánkban a K+F kiadások mélypontja az 1998-as év volt, amikor a GDP 0,62 százaléka jutott ilyen célokra.
Az EU fejlett országaiban – reálértékben – a K+F támogatására jutó összeg a hazai négy-ötszöröse. A MISz elnöke abban reménykedik, hogy az agyelszívás korábbi formái megváltoznak. Természetes körforgássá alakul a tudományos élet képviselőinek külföldi munkavállalása: a szakemberek elmennek, hogy azután egy-két év múlva viszszajöjjenek.
Nyugat-Európában a K+F-re fordított pénz 50 százalékát az állam, a másik felét pedig a vállalatok adják, nálunk ez az arány 60-40 százalék. A változásért a kormányzat igyekezett érdekeltté tenni a vállalatok hazai innovációs tevékenységét – jelezte a MISz elnöke –, hiszen 2000 januárjától jelentős adókedvezmények illetik a kutatás-fejlesztésekre fordított összegeket: a cégek ma már K+F ráfordításaik 200 százalékával csökkenthetik társaságiadó-alapjukat.
A multinacionális vállalatok rájöttek, hogy Magyarországon kiváló szakemberek dolgoznak, így egyre többen telepítik hazánkba kutatóintézeteiket – emlékeztetett Pakucs, hozzátéve, hogy az 1999-ben kezdődő tendenciaváltás nyomán néhány éven belül érzékelhetővé kell válniuk a kedvező hatásoknak.
Az Oktatási Minisztériumtól kapott adatok szerint a Széchenyi-terv részeként az állam tavaly 17,5 milliárd, idén pedig 34 milliárd forintot fordít a kutatások, a fejlesztések és az innováció támogatására.
Tört-zúzott egy horvát rendszámú furgon az M6-os pihenőjében
