Lassul az agyelszívás

Csökkent az utóbbi években a külföldön munkát vállaló magyar kutatók száma. A kilencvenes évek elején a magyar kutatók 15-25 százaléka keresett külföldön munkát, sok közülük nem tért vissza. A külföldön dolgozó, jól képzett kutatók jelenlegi számát nehéz pontosan meghatározni. Becslések szerint tavaly öt-hatezren vállaltak munkát Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban.

Grimm Balázs
2002. 01. 18. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szakértők szerint ez a szám folyamatosan csökken. Az ok: 1999-től kezdve a kutatás-fejlesztésre (K+F) egyre több pénz jut.
Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) elnöke lapunknak elmondta, a K+F-re fordított összeg idén már a GDP 1,5 százaléka (több mint 220 milliárd forint) lesz, közelítve az Európai Unió 1,9-2 százalékos átlagához. Hazánkban a K+F kiadások mélypontja az 1998-as év volt, amikor a GDP 0,62 százaléka jutott ilyen célokra.
Az EU fejlett országaiban – reálértékben – a K+F támogatására jutó összeg a hazai négy-ötszöröse. A MISz elnöke abban reménykedik, hogy az agyelszívás korábbi formái megváltoznak. Természetes körforgássá alakul a tudományos élet képviselőinek külföldi munkavállalása: a szakemberek elmennek, hogy azután egy-két év múlva viszszajöjjenek.
Nyugat-Európában a K+F-re fordított pénz 50 százalékát az állam, a másik felét pedig a vállalatok adják, nálunk ez az arány 60-40 százalék. A változásért a kormányzat igyekezett érdekeltté tenni a vállalatok hazai innovációs tevékenységét – jelezte a MISz elnöke –, hiszen 2000 januárjától jelentős adókedvezmények illetik a kutatás-fejlesztésekre fordított összegeket: a cégek ma már K+F ráfordításaik 200 százalékával csökkenthetik társaságiadó-alapjukat.
A multinacionális vállalatok rájöttek, hogy Magyarországon kiváló szakemberek dolgoznak, így egyre többen telepítik hazánkba kutatóintézeteiket – emlékeztetett Pakucs, hozzátéve, hogy az 1999-ben kezdődő tendenciaváltás nyomán néhány éven belül érzékelhetővé kell válniuk a kedvező hatásoknak.
Az Oktatási Minisztériumtól kapott adatok szerint a Széchenyi-terv részeként az állam tavaly 17,5 milliárd, idén pedig 34 milliárd forintot fordít a kutatások, a fejlesztések és az innováció támogatására.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.