Maiden Lane 10.

Anglia óriási kulturális piac. Könyvkiadásában is hatalmas a dömping, ám ennek alig pár százalékát teszi ki a külföldi irodalom. Angliában más az ízlés és más az „ismertséget csináló gépezet”. Úgy tűnik, most mégis sikerült néhány téglát kibontanunk a bevehetetlennek hitt falból.

Veress Kata
2002. 01. 12. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Novemberben volt két éve, hogy megnyílt a londoni Magyar Kulturális Központ, amely ezen rövid idő alatt igen komoly presztízsre tett szert. Míg kezdetben a központ munkatársai kopogtattak fáradhatatlanul a komolyabb kiadók, impresszáriók, kiállítók és zenei intézmények ajtaján, ma már őket is megkeresik. A sikerben óriási szerepe van az intézet igazgatójának, az „energikus kultúrnagykövet”-ként emlegetett Bogyay Katalinnak. Első óriási fegyverténye az volt, amikor sikerült rábeszélnie a Covent Garden negyedben lévő Vaudeville színház tulajdonosait: adják bérbe a Maiden Lane 10. számú házat a leendő intézet székhelyéül. A szerződés megkötése és az átadás között alig öt hét állt rendelkezésre a felújításra.
– Amikor az intézet élére kerültem, nagyon határozott elképzelésem volt arról, hogyan lehet bekerülni a londoni kulturális élet kemény, professzionális világába – mondja Bogyay Katalin. – Abból indultam ki, hogy bár mi tudjuk magunkról, milyen gazdag a kultúránk, de egyáltalán nem természetes elvárni azt, hogy arra a britek maguktól legyenek kíváncsiak. A londoni Covent Garden valóságos multikulturális központ, ahol a világ minden tájáról képviselik magukat a nemzetek. Az angolok igen kivételezett helyzetben vannak, nemcsak a nyelvük által, hanem mert a világ idehozza önmagát. Meg kellett találni a módját annak, hogy mi is felkeltsük az érdeklődésüket. Rengeteg szakmailag befolyásos angol embert kellett megkeresnem és magam mellé állítanom.
Egyik közelítési mód a találkozási pontok megtalálása. Jó példa rá az 1997-ben rendezett Solti György-emlékkoncert, amikor Bogyay Katalin közös koncertet hozott össze Julian Joseph, a híres angol dzsessz-zenész és Sebestyén Márta népdalénekes szereplésével. Úgy gondolta, hogy bár a két művész nem ismeri egymást, különleges egyéniségükből és tehetségükből fakadóan olyan hatással lehetnének egymásra, amelyből valami fantasztikus dolog kerekedhet ki. Így is történt. A magyar nép érintetlen népzenei motívumai hihetetlenül érdekes megoldásokra inspirálták a brit dzsesszzenészt. Juliant később sikerült meghívni a Budapesti Őszi Fesztiválra, ahol újból fellépett Sebestyén Mártával. Így vált egy neves brit zenész Magyarországon is ismertté, s maradt kapcsolatban Sebestyén Mártával, aki tavaly több nagy muzsikus között díszvendég volt Julian egyik koncertjén.
A Covent Gardenben nagy pénzek forognak. Míg az olyan kulturális központok, mint a német Goethe vagy a spanyol Cervantes Intézet, a Francia Intézet vagy a világ számos táján felállított – mellesleg a brit külügyminisztérium által is támogatott – British Council elsősorban a nyelvoktatásból tartja fenn magát, a magyaroknak kevés pénzük van. De mégis több ahhoz képest, mint amennyi kezdetben volt. A mostani magyar kulturális vezetés ugyanis megháromszorozta azt az összeget, amelyből a külhoni magyar kulturális intézetek gazdálkodhatnak.
– Nekünk egészen máshogy kell felépítenünk magunkat, mint a nagy nemzetek intézményeinek – folytatja Bogyay Katalin. – Ezért hirdettem meg azt az elképzelést, miszerint a Magyar Kulturális Központ legyen olyan helyszíne a londoni kulturális életnek, ahol gondolatok, emberek, divatok, kultúrák, vallások találkozhatnak egymással, és ahol a Magyar Kulturális Központ és a magyar kultúra egyfajta hídszerepet tölt be. Az elképzelés bevált: nemcsak a britekkel érintkezünk, hanem esetenként a franciáktól a japánokon át a németekig mindenféle náció megtalálható nálunk. Mi, magyarok valóban építhetünk arra, hogy Kelet és Nyugat kapujában, a saját kultúránkból és történelmünkből adódóan hídteremtők lehetünk a különböző kultúrák között.
Angliában kemény harcot kell vívni azért, hogy kiadjanak egy könyvet. Igen nagy eredmény tehát, hogy a tavaly júniusban rendezett magyar irodalmi fesztiválon bemutatásra került angol fordításban Szerb Antal Utas és holdvilág című műve, valamint Bánffy Miklós Erdélyi trilógiájának harmadik kötete. Ezt az alkalmat használta ki a központ arra, hogy támogassa a Babel Guide-ot. Ebből az angol nyelvű gyűjteményből meg lehet tudni, hogy melyek azok a magyar irodalmi művek, amelyek már angolra fordítva is elérhetők. Az igazgatónő azt is elmondta: a külföldi irodalmi gyűjteményeken belül ez volt az első kelet-európai témájú kiadás.
– Két év rövid idő, mégis kezdenek már partnerként kezelni bennünket. A különlegességeket kiadó Puskin Press azzal keresett meg minket, hogy szeretnék kiadni Szerb Antal Utas és holdvilág című könyvét. Természetesen megszerveztük a könyv bemutatóját, s megjelenése óta igen nagy sikere van a műnek. A másik nagy siker Angliában az Arcadia által kiadott könyv, Bánffy Miklós Erdélyi trilógiája. A magyar irodalmi fesztivál megrendezésének a hírére a Penguin-Viking Press is bekopogtatott hozzánk, mondván: már kéziratban fekszik náluk a német kiadásból angolra fordított, Amerikában már kiadott Márai-mű, A gyertyák csonkig égnek. A könyv londoni bemutatója január 14-én lesz a központban, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz.
Bogyay Katalin azt vallja: a Magyar Kulturális Központ minden rendezvénye más-más közönséget céloz meg. Úgy gondolja: egy-egy kellemes esténél többet kell nyújtaniuk. Az a dolguk, hogy a magyar kultúra beépüljön a londoni professzionális kulturális világba. Ahhoz pedig az kell, hogy a leghíresebb írók, legnagyobb könyvkiadók, legkomolyabb színházi emberek térjenek be a központba.
– Izgalmas eseményeket akarunk kínálni, hogy minél többen megszeressék a sokszínű magyar kultúrát. Ennek több megközelítési módja van. Az egyik, amikor művészt hozunk össze a művésszel, s az esetleg kialakult jó kapcsolatot már maguk fejlesztik tovább. A másik, amikor a magyar művész és a brit megjelenítő (menedzser, impresszárió, rendezvényszervező) között hozunk létre kapcsolatot. A harmadik, amikor magát a közönséget akarjuk megnyerni.
Többek között ennek a felfogásnak köszönheti a központ az eredményeit. Például azt, hogy a Greenwich és a Docklands fesztivál vezetője bejelentette: olyan sokszor hallottak a magyar programokról, hogy felajánlják, rendezzenek Hungarian Focust a nyáron náluk is. Tavaly a Millenniumi Dómban népzenészekkel, néptáncosokkal, kézművesekkel rendezett hétvégén naponta tizenötezer ember ismerkedett a magyar folklórral. Olyanok voltak lenyűgözve a látottaktól, akik addig azt sem tudták, hol van pontosan Magyarország. Bogyay Katalin szerint bármit és bárkit is visznek ki itthonról bemutatkozásra, az nem lehet pusztán „közepes” vagy „egész jó”.
– Ha nem a legmagasabb színvonalat nyújtjuk, azzal csak árthatunk. Ismervén a londoni kínálatot, húsz egyforma mellé egy huszonegyediket nem szabad hozni. Kizárólag azzal érdemes foglalkozni, hogy mi az, amit hozzá tudunk adni bármilyen műfajban ahhoz a világkulturális kohóhoz, amit Londonnak hívnak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.