Maiden Lane 10.

Anglia óriási kulturális piac. Könyvkiadásában is hatalmas a dömping, ám ennek alig pár százalékát teszi ki a külföldi irodalom. Angliában más az ízlés és más az „ismertséget csináló gépezet”. Úgy tűnik, most mégis sikerült néhány téglát kibontanunk a bevehetetlennek hitt falból.

Novemberben volt két éve, hogy megnyílt a londoni Magyar Kulturális Központ, amely ezen rövid idő alatt igen komoly presztízsre tett szert. Míg kezdetben a központ munkatársai kopogtattak fáradhatatlanul a komolyabb kiadók, impresszáriók, kiállítók és zenei intézmények ajtaján, ma már őket is megkeresik. A sikerben óriási szerepe van az intézet igazgatójának, az „energikus kultúrnagykövet”-ként emlegetett Bogyay Katalinnak. Első óriási fegyverténye az volt, amikor sikerült rábeszélnie a Covent Garden negyedben lévő Vaudeville színház tulajdonosait: adják bérbe a Maiden Lane 10. számú házat a leendő intézet székhelyéül. A szerződés megkötése és az átadás között alig öt hét állt rendelkezésre a felújításra.
– Amikor az intézet élére kerültem, nagyon határozott elképzelésem volt arról, hogyan lehet bekerülni a londoni kulturális élet kemény, professzionális világába – mondja Bogyay Katalin. – Abból indultam ki, hogy bár mi tudjuk magunkról, milyen gazdag a kultúránk, de egyáltalán nem természetes elvárni azt, hogy arra a britek maguktól legyenek kíváncsiak. A londoni Covent Garden valóságos multikulturális központ, ahol a világ minden tájáról képviselik magukat a nemzetek. Az angolok igen kivételezett helyzetben vannak, nemcsak a nyelvük által, hanem mert a világ idehozza önmagát. Meg kellett találni a módját annak, hogy mi is felkeltsük az érdeklődésüket. Rengeteg szakmailag befolyásos angol embert kellett megkeresnem és magam mellé állítanom.
Egyik közelítési mód a találkozási pontok megtalálása. Jó példa rá az 1997-ben rendezett Solti György-emlékkoncert, amikor Bogyay Katalin közös koncertet hozott össze Julian Joseph, a híres angol dzsessz-zenész és Sebestyén Márta népdalénekes szereplésével. Úgy gondolta, hogy bár a két művész nem ismeri egymást, különleges egyéniségükből és tehetségükből fakadóan olyan hatással lehetnének egymásra, amelyből valami fantasztikus dolog kerekedhet ki. Így is történt. A magyar nép érintetlen népzenei motívumai hihetetlenül érdekes megoldásokra inspirálták a brit dzsesszzenészt. Juliant később sikerült meghívni a Budapesti Őszi Fesztiválra, ahol újból fellépett Sebestyén Mártával. Így vált egy neves brit zenész Magyarországon is ismertté, s maradt kapcsolatban Sebestyén Mártával, aki tavaly több nagy muzsikus között díszvendég volt Julian egyik koncertjén.
A Covent Gardenben nagy pénzek forognak. Míg az olyan kulturális központok, mint a német Goethe vagy a spanyol Cervantes Intézet, a Francia Intézet vagy a világ számos táján felállított – mellesleg a brit külügyminisztérium által is támogatott – British Council elsősorban a nyelvoktatásból tartja fenn magát, a magyaroknak kevés pénzük van. De mégis több ahhoz képest, mint amennyi kezdetben volt. A mostani magyar kulturális vezetés ugyanis megháromszorozta azt az összeget, amelyből a külhoni magyar kulturális intézetek gazdálkodhatnak.
– Nekünk egészen máshogy kell felépítenünk magunkat, mint a nagy nemzetek intézményeinek – folytatja Bogyay Katalin. – Ezért hirdettem meg azt az elképzelést, miszerint a Magyar Kulturális Központ legyen olyan helyszíne a londoni kulturális életnek, ahol gondolatok, emberek, divatok, kultúrák, vallások találkozhatnak egymással, és ahol a Magyar Kulturális Központ és a magyar kultúra egyfajta hídszerepet tölt be. Az elképzelés bevált: nemcsak a britekkel érintkezünk, hanem esetenként a franciáktól a japánokon át a németekig mindenféle náció megtalálható nálunk. Mi, magyarok valóban építhetünk arra, hogy Kelet és Nyugat kapujában, a saját kultúránkból és történelmünkből adódóan hídteremtők lehetünk a különböző kultúrák között.
Angliában kemény harcot kell vívni azért, hogy kiadjanak egy könyvet. Igen nagy eredmény tehát, hogy a tavaly júniusban rendezett magyar irodalmi fesztiválon bemutatásra került angol fordításban Szerb Antal Utas és holdvilág című műve, valamint Bánffy Miklós Erdélyi trilógiájának harmadik kötete. Ezt az alkalmat használta ki a központ arra, hogy támogassa a Babel Guide-ot. Ebből az angol nyelvű gyűjteményből meg lehet tudni, hogy melyek azok a magyar irodalmi művek, amelyek már angolra fordítva is elérhetők. Az igazgatónő azt is elmondta: a külföldi irodalmi gyűjteményeken belül ez volt az első kelet-európai témájú kiadás.
– Két év rövid idő, mégis kezdenek már partnerként kezelni bennünket. A különlegességeket kiadó Puskin Press azzal keresett meg minket, hogy szeretnék kiadni Szerb Antal Utas és holdvilág című könyvét. Természetesen megszerveztük a könyv bemutatóját, s megjelenése óta igen nagy sikere van a műnek. A másik nagy siker Angliában az Arcadia által kiadott könyv, Bánffy Miklós Erdélyi trilógiája. A magyar irodalmi fesztivál megrendezésének a hírére a Penguin-Viking Press is bekopogtatott hozzánk, mondván: már kéziratban fekszik náluk a német kiadásból angolra fordított, Amerikában már kiadott Márai-mű, A gyertyák csonkig égnek. A könyv londoni bemutatója január 14-én lesz a központban, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz.
Bogyay Katalin azt vallja: a Magyar Kulturális Központ minden rendezvénye más-más közönséget céloz meg. Úgy gondolja: egy-egy kellemes esténél többet kell nyújtaniuk. Az a dolguk, hogy a magyar kultúra beépüljön a londoni professzionális kulturális világba. Ahhoz pedig az kell, hogy a leghíresebb írók, legnagyobb könyvkiadók, legkomolyabb színházi emberek térjenek be a központba.
– Izgalmas eseményeket akarunk kínálni, hogy minél többen megszeressék a sokszínű magyar kultúrát. Ennek több megközelítési módja van. Az egyik, amikor művészt hozunk össze a művésszel, s az esetleg kialakult jó kapcsolatot már maguk fejlesztik tovább. A másik, amikor a magyar művész és a brit megjelenítő (menedzser, impresszárió, rendezvényszervező) között hozunk létre kapcsolatot. A harmadik, amikor magát a közönséget akarjuk megnyerni.
Többek között ennek a felfogásnak köszönheti a központ az eredményeit. Például azt, hogy a Greenwich és a Docklands fesztivál vezetője bejelentette: olyan sokszor hallottak a magyar programokról, hogy felajánlják, rendezzenek Hungarian Focust a nyáron náluk is. Tavaly a Millenniumi Dómban népzenészekkel, néptáncosokkal, kézművesekkel rendezett hétvégén naponta tizenötezer ember ismerkedett a magyar folklórral. Olyanok voltak lenyűgözve a látottaktól, akik addig azt sem tudták, hol van pontosan Magyarország. Bogyay Katalin szerint bármit és bárkit is visznek ki itthonról bemutatkozásra, az nem lehet pusztán „közepes” vagy „egész jó”.
– Ha nem a legmagasabb színvonalat nyújtjuk, azzal csak árthatunk. Ismervén a londoni kínálatot, húsz egyforma mellé egy huszonegyediket nem szabad hozni. Kizárólag azzal érdemes foglalkozni, hogy mi az, amit hozzá tudunk adni bármilyen műfajban ahhoz a világkulturális kohóhoz, amit Londonnak hívnak.