Mérlegen a hazai cigánypolitika

A kormány cigánypolitikájáról tartottak nemzetközi konferenciát szombaton a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) szervezésében. A rendezvényen jelen voltak a kormányzat, a cigány érdekvédelmi szervezetek, az Európa Tanács, az Európai Unió, az EBESZ, a bécsi Nemzetközi Migrációkutató Központ és más nemzetközi szervezetek romakérdésekkel foglalkozó munkatársai.

Bőven van még tennivaló a cigányság helyzetének a javítása terén, ezért szívesen fogadjuk a komoly kritikákat és észrevételeket, ám eredményeink teljes tagadását nem tudjuk elfogadni – jelentette ki Hende Csaba, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára nyitóbeszédében. Emlékeztetett: a kormány 1999-ben fogadta el azt a középtávú intézkedéscsomagot, amelynek végrehajtását a cigányügyi tárcaközi bizottság koordinálja. A programban a társadalmi esélyegyenlőség enyhítését, az előítéletesség és a hátrányos megkülönböztetés csökkentését, a roma közösségek identitásának és kultúrájának erősítését célozták meg. – A bizottság munkája eredményes volt, hiszen a vállalt feladatok túlnyomó többségét sikerült teljesíteni, a végrehajtásukra fordított pénzek felhasználása pedig átláthatóbbá vált – hangsúlyozta. A ciklusban a program kidolgozásába és megvalósításába fokozatosan bekapcsolódott az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) is. – Az eredményes együttműködés és a kölcsönös bizalom alapján jöhetett létre a kormányzó pártok és az OCÖ többségét adó Lungo Drom közötti választási együttműködési megállapodás – mondta. A cigányügyi programok végrehajtása további intézményfejlesztéseket igényel, ebben előrelépést hozhat a roma integrációs hivatal létrehozása. Leszögezte: szerinte a pártok támogatásával az Országgyűlésbe bekerülő roma képviselők személye garancia arra, hogy Magyarország továbbmenjen a megkezdett úton.
Báthory János, a NEKH elnöke a hosszú távú roma társadalmi és kisebbségpolitikai stratégia irányelvei társadalmi vitájának tapasztalatait ismertette. Elmondta: a nyilvános társadalmi vitában – amelybe az interneten keresztül is bekapcsolódhattak az érdeklődők – a hivatal nem találkozott cigányellenesnek minősíthető véleménynyel, ez a tény tehát ellentétben áll azokkal az értékelésekkel, amelyek szerint hazánkban széles körű az előítéletesség és a diszkrimináció. Dominiqie Rosenberg, az Európa Tanács szakértője kiemelte: nem kívánatos, hogy a romakérdés tabutéma legyen feltételezett választási okok miatt, és ne képezze politikai ígérgetések tárgyát sem, mert az csak erősítené az előítéleteket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a hosszú távú stratégia elfogadása nem mentesít a romák érdekéiért hozott rövid és középtávú intézkedések végrehajtása alól. – Jó lenne, ha a legproblematikusabb helyen – az oktatásban, a foglalkoztatásban és az egészségügyben – egyszerű és mindenki számára látható, érzékelhető intézkedéseket jelentenének be és kezdenének megvalósítani – mondta. – Nemzetközi fórumokon gyakran hangzanak el kritikák az 1993-as törvény nyomán kialakított kisebbségi önkormányzati rendszerről, ám ezek a kritikák gyakran túlzók és indokolatlanok, vagy olyan személyektől származnak, akik valójában nem ismerik ezt a rendszert – vélekedett Rosenberg.