Milliárdos lakossági megtakarítás

Decemberben a megszokottnál hidegebb időjárás miatt hatmilliárd forinttal költött többet földgázra a lakosság, ami a várthoz képest átlagosan majdnem 2500 forint pluszkiadást jelentett a családoknak. Amennyiben a tavaly júliusi földgáz-árszabályozásnál nem avatkozik közbe a kormány, hanem engedve a Mol Rt., valamint a gázszolgáltató vállalatok nyomásának, és a világpiaci árakat hagyja érvényesülni, a jelenleginél negyven százalékkal nagyobb gázszámlát kellett volna kifizetnünk – tudtuk meg Kaderják Pétertől, a Magyar Energia Hivatal (MEH) főigazgatójától.

A tavaly júliusi árszabályozásnál az akkori világpiaci árak a 12 százalékos egyszeri, vagyis éves szinten hatszázalékos földgázáremeléshez képest negyven- százalékos drágulást indokoltak volna – mondta Kaderják Péter, a MEH főigazgatója. Mint jelezte: Magyarországon a lakosság évi földgázfogyasztása nagyjából 140 milliárd forintnyi, ebből 120 milliárd a „fűtéskontó”. Hazánkban a háztartások nyolcvan százaléka, összesen 2,7 millió család használja közvetlenül fűtésre a gázt, és több százezer olyan háztartás is van, amelyben földgáz alapú távfűtés biztosítja a meleget. Az elmúlt évi adatokat alapul véve látható, hogy a megszokottnál hidegebb téli időjárás rengeteg plusz- kiadást okozott a családoknak. Csak decemberben 350 millió köbméter földgázt használtunk el, ez hatmilliárd forint pluszkiadást jelentett, vagyis családonként átlagosan 2500 forint többletet. Az egész éves energiafelhasználási adatokat vizsgálva csak a földgáznál harmincmilliárd forint plusz- kiadást eredményezett volna, ha a világpiaci árak érvényesülnek. Igaz, hogy az időközben bekövetkezett olajárcsökkenés, valamint a forint erősödése némileg korrigálhatta volna az árat, ennek alapján húszszázalékos gázáremelés lenne indokolt. Az idén júliusban kezdődő és szintén négy évre vonatkozó gázár-szabályozási időszak újdonsága, hogy ezt követően évente kétszer, januárban és júliusban lesz tarifaváltozás. Az idén tehát egyszer, júliusban fog változni a földgáz ára; a MEH számításai szerint maximum 10-12 százalékos drágulásra lehet számítani.
A főigazgató jelezte, hogy a villamos energiánál némileg más a helyzet, hiszen áramot minden család használ, azok is, akiknél nincs földgáz. Ez alapján a villamos energia árintézkedései 3,5 millió család életét befolyásolják. Elektromos áramból évente 175 millió kilowattórányi mennyiséget használ fel a lakosság. A kormány árszabályozásának, vagyis az áremelés ütemének visszafogása elsősorban az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (MVM) Rt.-nél okozott komoly gondokat, 32 milliárd forint veszteséget eredményezve. Az elektromos energia esetében gyakorlatilag egy forint/kilowattóra áremelést jelentett volna, ha nem avatkozik közbe az árhatóság. Ennél az energiahordozónál ötszázalékos drágulás következett be január elsejétől.
Kaderják Péter szerint a kilencvenes évek magyar gazdaságának egyik legsúlyosabb strukturális torzulást okozó tervgazdasági örökségét a nyomott energiaárak jelentették. Az irreális árrendszer energiapazarlásra és környezetszennyezésre ösztönzött. Gondot okoz, hogy részben emiatt is a magyarországi épületek többségének a hőszigetelése nem megfelelő, még az újonnan épülő házak sem felelnek meg a mai követelményeknek. Pazarlóan bánunk az energiával, bár megfigyelhető, hogy az áremelések hatására egyre többen próbálnak utólagos hőszigeteléssel és energiatakarékos berendezések beépítésével takarékoskodni.
***
KORMÁNYDÖNTÉS A GÁZTÖRVÉNYRŐL. A gáztörvény tavaly decemberben elfogadott tervezete szerint a piacnyitás 2003. január elsején történne meg. Erre az időpontra az EU-országoknak 28–38 százalékos gázpiaci nyitást kell megvalósítaniuk, melyet 2008. január elsejéig legalább 43 százalékra kell növelniük. A törvény-előkészítő Gazdasági Minisztérium javaslata szerint 2003. január elsején a hazai gázpiac 25 százaléka nyílhat meg. A tervezet értelmében a gázellátásban is – hasonlóan a villamos energiához – kettős piac fog működni, így a versenypiac mellett továbbra is megmarad a hatósági áras közüzemi ellátás. A törvény hatálybalépését követően a korábbi gázpiaci monopóliumok megszűnnek. A földgáz behozatala és a belföldi gázkereskedelem a feljogosított fogyasztók vonatkozásában, valamint a vezetékek és gáztárolók létesítése a jövőben már nem kizárólagosságon alapuló tevékenység lesz – vagyis megszűnik a Mol Rt. monopóliuma –, hanem engedély alapján minden piaci szereplő számára biztosítja a törvény.