Nem igazoltathatnak a matricaellenőrök

Jogszabály hiányában nem kötelesek a járművezetők az M1-es és M3-as autópályákon a feltűnő, zöld csíkos mellényben tevékenykedő egység tagjainak okmányaikat átadni – értesült a Magyar Nemzet. A csapatnak ugyanis nincsen hatósági jogköre és egyértelmű törvényi felhatalmazása. Jogosultságuk egyenlő a BKV-ellenőrökével.

Koránt sincs tökéletesen szabályozva a két „matricás” autópályánkon – az M1-sen és az M3-son – az útdíjat nem fizető járművezetők felelősségre vonása. Megfelelő számú ellenőrző kamera hiányában mobil ellenőrző egységekkel próbálják meg kiszűrni a matrica nélkül autózókat. Ám ennek jogszabályi háttere ugyanolyan zavaros, mint a kamerák által készített felvételek alapján a matrica nélküli gépjárművek tulajdonosainak azonosítása – a Belügyminisztérium Adatnyilvántartó Hivatalának segítségével. A mobil ellenőrcsoport egy 1999-es, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által kibocsátott rendelet alapján állítja meg a járművezetőket. Eddig azonban még nem módosították a közlekedési szabályok gyűjteményét és a szabálysértési törvényt sem. Kiderült ugyanis, hogy a matricaellenőrök munkája a BKV-jegyellenőrökéhez hasonlítható. Ha felszólításukra nem tudjuk igazolni a matrica megvételét, akkor sem vagyunk kötelesek saját, illetve gépkocsink vagy motorkerékpárunk okmányait nekik átadni. Azt csak rendőr jelenlétében kell megtennünk.
A tervek szerint az ellenőrzések – a sebességcsökkentésre, a kötelező haladási irány betartására utasító mobil közúti jelzőtáblák alkalmazásával – vagy a parkolókban vagy pedig a lehajtó útszakaszokon várhatók. Az ellenőrök fehér, matricakontroll feliratú mikrobusszal járnak, és legalább féltucatnyian dolgoznak egyszerre.
Mint azt lapunk korábban megírta, nem egészen tisztázottak a matrica kamerás ellenőrzésének kidolgozott feltételei sem. Jogászok szerint ugyanis törvényt sért a rendőrség azzal, ha a rendszám alapján – a Belügyminisztérium adatnyilvántartását felhasználva – kiadja az autópályákat üzemeltető cégek részére a felvételeken látható járművek tulajdonosainak adatait. Ha ugyanis nem a hatóság, hanem valamelyik gazdasági társulás akarja behajtani fizetési követeléseit, akkor az adatvédelmi törvény alapján a rendőrség nem adhatja ki azoknak tulajdonosi listáját. Ahhoz tehát, hogy az autósztrádán bliccelőket büntetni lehessen, vagy módosítani kell az adatvédelmi törvényt, vagy pedig a büntetést a hatóságnak, azaz közvetlenül a rendőrségnek kell „kezelnie”. A kamerarendszer által készített felvételek alapján felvetődő követelés ugyanis magánjellegű, tehát nem hatósági, mint például rendőrségi bírság.