Ezerkétszáz már ismert tudományos tanulmány következtetéseit foglalja szintézisbe a szakvélemény. A kockázatot elsősorban az a mód magyarázza, ahogyan a vadkendert fogyasztják, tisztán vagy dohánnyal keverve, illetve marihuána alakjában. Egy vadkenderből sodort cigaretta 50 gramm kátrányt tartalmaz, míg egy dohányból készült hagyományos cigaretta 12 milligrammot, ráadásul a kátrányban lévő rákkeltő anyagok koncentrációja magasabb a vadkender esetében – közlik a szakértők.
Ebből a szempontból a delta9– tetrahidrokannabinol nevű anyag – ami a legbőségesebben tartalmazza a jelenleg a indiai kenderben azonosított hatvanféle kannabinoidot – a legveszélyesebb, mert hörgőtágító hatása van, és ezzel elősegítheti a kátrány visszamaradását a szájban, a garatban, a nyelőcsőben és a gégében – vélik a toxikológusok. Állati és emberi tüdősejtekkel folytatott kísérletekben már bebizonyosodott, hogy a vadkender füstjének kitett egészséges sejtek rosszindulatúvá válnak. A francia intézet kutatói szerint egyelőre ugyan nehéz kimutatni a közvetlen oksági kapcsolatot a vadkender szívása és a rosszindulatú elváltozások között, de elsősorban azért, mert a szer használata a legtöbb országban tiltott.
A legutóbbi felmérések azonban igazolják, hogy a nyugati országokban összességében az utóbbi mintegy tíz évben nőtt azoknak a fiataloknak a száma, akik kipróbálták a vadkendert, vagyis legalább egyszer életük során éltek vele. Ez leginkább a 15–19 éves korosztályt érinti.
Netanjahu szerint Macron politikája táplálja az antiszemitizmust
