A második világháború után Ausztriába kitelepített szudétanémetek szövetsége (SLÖ) felszólította Csehországot és Szlovákiát, hogy ott, ahonnan a német nyelvű lakosságot kitelepítették, a települések nevét a helységnévtáblákon német és cseh nyelven egyaránt írják ki. A szervezet elnöke, Gerhard Ziehsel a követelést az osztrák alkotmánybíróság ama döntésével indokolja, miszerint Karintiában azon helységekben, ahol a szlovén kisebbség aránya meghaladja a tíz százalékot, kétnyelvű helységnévtáblákat kell felállítani. A testület szerint a településeken a kisebbség arányát több évtizedes népszámlálási adatok szerint kell megállapítani. Az SLÖ úgy véli, ez az elv alkalmazható a megszűnt Csehszlovákia utódállamaiban is.
Az ausztriai szudétanémetek felszólítását a cseh kormánypárti és ellenzéki politikusok egyaránt nagy ellenérzéssel fogadták. Jan Zahradil képviselő, a képviselőház külügyi bizottságának alelnöke kijelentette, nem tudja, sírjon-e vagy nevessen az ilyen „arcátlanságon”. Hasonló szellemben reagáltak a kereszténydemokrata, a szociáldemokrata és a kommunista képviselők is. Jan Kasal, a KDU (Csehszlovák Néppárt) alelnöke értelmetlennek tartja a követelést, amelyet szerinte ahhoz lehetne hasonlítani, mintha Prága azt követelné, hogy a bécsi televízió használjon cseh feliratokat.
Trump béketárgyalást készít elő Zelenszkij és Putyin között
