Közeledik a tavasz, a Beregben újra félnek az árvíztől az emberek. Megalapozottnak tartja az aggodalmaikat?
– Megértem, hogy a beregi emberek most újra félnek a Tiszától, hiszen akinek tavaly tavasszal egy élet munkáját öntötte el a víz, a háza összedőlt, vagy súlyosan megrongálódott, valószínűleg még hosszú időn keresztül nem tud szabadulni tragikus emlékeitől. A közvéleményt is joggal foglalkoztatja, hogy végre megszakad-e az az elemicsapás-sorozat, amely az utóbbi négy évben érte Magyarországot. Volt árvíz, belvíz, rendkívüli esőzés, de még tornádó is, úgyhogy elmondhatjuk: számos esetben alakult ki valamilyen katasztrófahelyzet. Mivel Magyarország alvízi ország, a folyóvizek túlnyomó többsége külföldről érkezik. Ezért a kormányzat különös figyelmet fordított arra, hogy a Tisza vízgyűjtő területén lévő országokkal az árvízvédelmi szempontok alapján is jó kapcsolatot alakítson ki. Tavaly az érintett öt ország között több miniszteriális megállapodás született ebben a kérdésben, valamint számos, az Európai Unióhoz, az Európa Tanácshoz és NATO-hoz kötődő fejlesztési projekt is elkezdődött. Magyarország és Ukrajna között katasztrófavédelmi szerződés is életben van, amelyet a tavalyi árvíz idején éles helyzetben is kipróbáltunk. Úgy gondolom, hogy a nemzetközi összefogással eddig sem volt baj. A múlt évben nemcsak hazánkban, hanem Ukrajnában is korszerűsítették a gátrendszert, a kritikus helyeken pedig megerősítették a töltéseket. Szerintem az árvíz elleni eredményes védekezésért a kormány mindent megtett.
– Az emberek félelmének azért mégis van valami valóságalapja, hiszen a Tisza vízgyűjtő területén 4,1 köbkilométernyi hólé halmozódott fel, ami több az ilyenkor szokásosnál. És még csak a tél közepén tartunk.
– Természetesen figyelemmel kísérjük a meteorológiai előrejelzéseket. Árvíz mindig akkor keletkezik, amikor a viszonylag nagyobb mennyiségű hó esőzés és hirtelen felmelegedés következtében olvad el. A jelenlegi előrejelzések a kora tavaszi időjárásra nem kedvezőtlenek, nincs arról tudomásunk, hogy ilyen veszélyes helyzet kialakulhat. Az utóbbi időben nagyobb hómennyiség inkább Nyugat-Európában esett, tehát a Dunára is oda kell figyelni.
– A hazai árvízvédelmi rendszer átalakítására kidolgozott Új Vásárhelyi-terv előkészületeikor a vízügyes mérnökök kikérték a katasztrófavédelmi szakemberek véleményét?
– Az Új Vásárhelyi-terv megalkotásában a katasztrófavédelmi szakemberek is részt vettek, a programot a mi intézkedési terveinkkel is harmonizáltuk. Részletesen elemeztük például, hogy mit kell tenni a védekezés időszakában, gátszakadás esetén vagy akkor, ha két folyó egy időben árad, és a nagyobbik visszaduzzasztó hatást gyakorol a kisebbre. Számos olyan speciális eszközünk, berendezésünk is van, amellyel pontos képet kaphatunk a gátak állagáról, számítógépes modellezéssel pedig egy elméleti katasztrófahelyzetet is megvizsgálhatunk. A Tisza mentén mindenhol feltöltöttük a raktárakat a védelemhez szükséges anyagokkal.
– Katasztrófavédelmi szempontok alapján milyennek tartja az Új Vásárhelyi-tervet?
– A védekezés és a vészhelyzetek során eddig szerzett tapasztalataink alapján levont tanulságainkat mind megtaláltuk a tervben. Azt gondolom, hogy a döntéshozók a szakértők által kimunkált javaslatokból reális következtetéseket vontak le.
– A tavasz nem csak az árvízveszélyt hozhatja magával. Az erdélyi bányavállalatok ugyanis nem sokat változtattak a korábbi években alkalmazott technológiájukon, így továbbra is fenyeget a tiszai ciánszennyezéshez hasonló környezetvédelmi katasztrófa veszélye. Felkészült erre az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság?
– A magyarországi katasztrófavédelmi szerveknek megfelelő polgárvédelmi terveink vannak, hogy egy esetleges ipari balesetre villámgyorsan tudjunk reagálni. Ilyenkor nagyon fontos az időtényező. Gondoljon csak a ciánszennyezésre: a haltetemeket szinte pillanatok alatt összeszedtük, és a gyors beavatkozásnak köszönhető, hogy nem került veszélybe a Tisza menti települések ivóvízbázisa. Ennél azonban fontosabbnak tartom a megelőzést, a helyszíni lokalizálást és a gyors információáramlást. Komoly erőfeszítést tettünk arra, hogy feltérképezzük: a Kárpát-medencében merre találhatók veszélyes létesítmények. Ebben a Gönczy János által vezetett kormánybiztosi iroda és a Környezetvédelmi Minisztérium is segítséget nyújtott.
– Ez alapján milyen Kárpát-medencei körképet tudtak felrajzolni?
– Csöppet sem megnyugtatót. A legrosszabb helyzetről a romániai adatok árulkodnak. A közelmúltban találkozott Pintér Sándor belügyminiszter román kollégájával, Ioan Russzal, hogy a két tárca irányítása és felügyelete alá tartozó szervek szükség esetén rendezetten és megfelelő gyorsasággal tudjanak együttműködni. Fontosnak tartom a gyors információcserét és azt, hogy szükséghelyzetben az arra illetékes szervek minden külön formaság nélkül át tudják lépni az országhatárt. Jó esélye van annak, hogy a közeljövőben Romániával aláírjuk azt a kölcsönös segítségnyújtási egyezményt, amely mindezt a nemzetközi jog alapján teszi lehetővé. Szomszédaink az utóbbi időben bizonyos lépéseket tettek azért, hogy a magyarországi katasztrófavédelmi rendszerhez hasonlót alakítsanak ki, és a határokon átnyúló ipari balesetekkel kapcsolatos helsinki egyezményben rögzített elveket meghonosítsák. Mi a két országnak egyaránt előnyös megállapodás aláírásában vagyunk érdekeltek, amely a veszélyhelyzet megelőzésén alapul, ha pedig az mégis bekövetkezik, akkor a gyors információátadáson, az egyszerűsített határátlépésen, a kölcsönös védekezésen, a krízishelyzet lehetőleg lokális kezelésén, valamint a helyreállításon és az újjáépítésen. Ebbe a körbe tartozik még az egészségügyi, karitatív, távközlési tevékenység, valamint a hatósági rendszerek összehangolása is és a többoldalú nemzetközi szerződések megfelelő végrehajtása. Természetesen nem a Magyar Köztársaság feladata, hogy a romániai ipari létesítményekkel kapcsolatos biztonsági kérdéseket kezelje, azonban elsőrendű érdekünk, hogy az ott bekövetkező balesetek ne veszélyeztessék hazánkat.
– Térjünk vissza a Beregre. Valóban befejeződtek a helyreállítási és újjáépítési munkálatok?
– A helyreállítás és az újjáépítés átfogó, koncepcionális rendszerben valósult meg. Számos munkafázis befejeződött, már leginkább csak az újjáépítéshez kapcsolható vidékfejlesztési tevékenységek vannak hátra. Befejeződött a mezőgazdasági kárenyhítés, az úthálózat rendbetétele, a környezeti kárfelszámolás, 714 új házat építettünk, 1500 házat pedig helyreállítottunk. A garanciális munkák azonban valóban hátravannak, azokat majd tavasszal végezzük el.
– Sok olyan lakás van, ahol a frissen bevakolt és lefestett falak most penészesednek, mert csak magas gázszámlát eredményező fűtéssel lehet kiszárítani. Az emberek azonban a Beregben szegények, ezt már nem győzik.
– Remélem, hogy a helyi önkormányzatok a szociális szempontok alapján rászorulóknak ilyen esetben segítséget tudnak nyújtani. Ez már nem a katasztrófavédelmi hatóság feladata. Megjegyzem, hogy a térségben végrehajtott építkezések következtében több mint húsz százalékkal csökkent a munkanélküliek száma.
– Helmeczy László, a megyei közgyűlés elnöke szerint a kormány az újjáépítéskor és a helyreállítás alatt a legolcsóbb, vagyis a károsultaknak a legkedvezőtlenebb variációkat választotta. Elfogadja ezt a kritikát?
– Azért nem osztom ezt a véleményt, mert a Beregben első osztályú építőanyagokból a kor műszaki színvonalának megfelelő házakat építettünk, a régió pedig jelentős fejlődésen ment keresztül. Döntéseinket nem a takarékosság, hanem a műszaki racionalitás, a segítő szándék és a közpénzekkel való körültekintő bánásmód jellemezte.
– Helmeczy másik vádja szerint ha az állami hatóságok rugalmasabbak lettek volna, a helyreállítást hamarabb be lehetett volna fejezni.
– Ezt a kijelentést is cáfolom, hiszen a helyreállítás és az újjáépítés idején az állam nevében eljáró öszszes hivatal messzemenő rugalmasságot gyakorolt. Sajnos az utóbbi időben ebben a témában több politikai jellegű kijelentés hangzott el.
- Háttér -
Új Vásárhelyi-terv
Munkatársunktól
A Tisza jelenlegi árvízvédelmi rendszerének alaptervét Vásárhelyi Pál dolgozta ki a XIX. században. Arra törekedett, hogy a folyókanyarok átvágásával, valamint a hidraulikailag célszerűen elhelyezett töltések révén a korábbihoz képest gyorsabban és lehetőleg jelentősebb szétterülés nélkül folyjanak le az árvizek. A Tisza szabályozására és az árvízmentesítésre kidolgozott terveit azonban nem tudta maradéktalanul megvalósítani.
Vásárhelyi nagy műve napjainkra újragondolásra, megújításra szorul. Ezt szolgálná a vízügyi szakemberek által kidolgozott Új Vásárhelyi-terv, amely nemcsak a töltések magasítására és erősítésére törekszik, hanem a Tisza komplex árvízvédelmi rendszerének kialakítására. A dokumentum bevezetőjében olvasható: „elérendő célkitűzésként azt jelöltük meg, hogy a Tisza mentén az érvényes, mértékadó árvízszinthez képest egy méterrel magasabban levonuló árvíz szintjét legalább egy méterrel csökkentsük, vagyis a mértékadó árvízszintnél magasabb vízállás kialakulását a folyón nagy biztonsággal meg tudjuk akadályozni”. Az eddig elvégzett vizsgálatok alapján a vízügyi szakemberek azt szorgalmazzák, hogy a töltések megemelése mellett a Tisza külföldi vízgyűjtőjén hegyvidéki tározókat is alakítsanak ki. A magyar és az ukrán szakminiszter tavalyi, budapesti találkozóján erről meg is állapodott. Ezek a tározók azonban elsősorban Kárpátalja biztonságát szolgálnák, a magyar oldalon nem tudnának jelentősebb vízszintcsökkenést elérni. Ezért sík vidéki tározókat is létesíteni kell. Az Új Vásárhelyi-terv erre a Szamosköznél, a Felső-Túr mellett, a Szamos–Kraszna közben, Inérhátnál, Tiszacsegnél, a Hortobágy határában, Dél-Borsodban, Cserőköznél, Tiszanánán, a Jászságban, Tiszasülynél, a Kunságban, Kőröszugnál és Szegednél tesz javaslatot. Ezek közül a legnagyobb tározó a szegedi lenne, amely 187 millió köbméter víz befogadására lenne képes, a legkisebb pedig a felső-túri, amely „csak” tízmillió köbméter vizet tudna befogadni. Ha a terv megvalósul, a tizennégy új vésztározó 75 ezer hektáros területen másfél milliárd köbméternyi víz tározására lenne képes. Ez már jelentősen viszsza tudná fogni a folyón lezúduló árvíz szintjét. A koncepció a nyári gátak lebontásával, a hullámtér szélesítésével is számol. Ez utóbbi, valamint a holtágak rehabilitációja során az ökoszisztémák úgynevezett fenntartható működését biztosító „zöld folyosók” kialakítására is nagy figyelmet kívánnak fordítani Vásárhelyi mai utódai. A szakemberek szerint a koncepció az Európai Unió követelményeivel is harmonizáló, racionális földhasználati lehetőséget is biztosítana. A most még csak a tervezőasztalon létező Új Vásárhelyi-tervben leszögezik: „a Tisza teljes vízrendszerére számított hatást csak valamennyi javasolt létesítmény megvalósítása biztosíthatja. A koncepció műszaki célszerűségét a gazdaságossági vizsgálatok is alátámasztják”. Az előzetes számítások szerint a program százmilliárd forintos beruházás révén valósítható meg.
*
Árhullám kialakulását idézte elő a Tisza és mellékfolyói külföldi szakaszán az évszakhoz képest enyhe időjárás hatására meginduló hóolvadás – mondta Fazekas László, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI-nek. A legnagyobb vízszintemelkedést a Kraszna romániai részén észlelték, ezért hazai szakaszán elrendelték az első fokú – tehát a legalacsonyabb szintű – árvízvédelmi készültséget. Hangsúlyozta: a jelenlegi adatok alapján a szakemberek nem számítanak jeges árvíz kialakulására, az csak akkor következhet be, ha nagyobb mennyiségű csapadék hullik a vízgyűjtő területeken. A Tiszán, a Szamoson és a Túron kisebb a vízszintemelkedés.
Európai Szuperkupa
Feltámadt a BL-győztes, óriási meccsen lett Európa új királya
