Újdonságnak szánják a színes hazai és külföldi lakás- és életmódmagazinok tengerében az alapítók az Udvarház címmel megjelent periodikát, amelynek első száma máris bebarangolta az országot. Hangsúlyozottan a vidéki életforma bemutatását célozta meg a külsejében igényes, szociográfiai ihletettségű fotókkal illusztrált lap.
A szerzők bejárták a keleti és a nyugati országrészt, s nem követték a sztereotípiákat. Gyakran az öncélú romantikahajszolás, vagy a lekezelő sajnálat jellemzi a vidéki életformák elemzésekor a különböző társadalmi rétegeket, vidéken élni azonban nem jobb és nem roszszabb, mint Budapesten, viszont más. Megváltoztak az élhető élet feltételei és a mai kor embere mást vár attól a világtól, amely sokat őriz a múltból, de épp annyit már el is engedett belőle.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával elkészült első számban látható és olvasható a Mária Valéria híd története, a Nyitott porták fejezetben bepillanthatunk falusi, tanyasi, hegyvidéki, alföldi, szőlővidéki családok mindennapjaiba. Szaló Péter helyettes államtitkár a kistérségek és a tanyák területi és társadalmi kérdéseinek összefüggéseit taglalja, a hajdúszováti kovácsműhely, a villánykövesdi pincesor és a hegyi skanzen nem a megkövesedett múltról, hanem a tradíciókkal szervesen ötvözött jelenről szól, mintegy mintát kínálva az útkeresőknek. A bodzatermesztés szakszerű leírása jól megfér a Kitekintő rovat majorkai szélkerekeivel, annál is inkább, mert a mediterrán építmények rímelnek a mi szegedi szélmalmainkra. A fotográfiák különösen erényei a magazinnak. Fekete Judit főszerkesztő arra invitálja az olvasókat, hogy hatásukra vágjanak neki azok is az ország kevésbé ismert szögleteinek, akik többnyire idegenbe kelnek útra látnivalókért.
Feltámadt a BL-győztes, óriási meccsen lett Európa új királya
