Valótlanságokat állító tudósítók

Élesen bírálta az elmúlt napokban több német sajtóorgánum a lapunkban közzétett, a külföldi tudósítók munkáját elemző Kontroll Csoport-írást. A médiafigyelésre szakosodott fiatal kutatók szóvivője lapunknak elmondta: méltatlannak és szakmailag megalapozatlannak tartja azokat a sommás ítéleteket, amelyek pusztán a témafelvetés miatt pellengérre állítják őket. A kormány áll a tanulmány mögött – állította Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt a Kontroll-ügyre reagálva.

Magyarországon kampány folyik a független tudósítók ellen – legalábbis ezt állítja az a rádiós beszámoló, amelyet múlt csütörtökön sugárzott a kölni székhelyű Deutschlandfunk rádió. A riport a Kontroll Csoport (KCS) Magyar Nemzetben megjelent elemzését idézi – amely a külföldi tudósítók munkáját vette górcső alá –, és arra a következtetésre jut, hogy több külföldi újságíró is „szálka a magyar kormány szemében”. A szerző leszögezi, hogy a KCS idáig csak egyetlenegyszer jelentkezett, és sok jel arra utal, hogy a csoport egyáltalán nem is létezik. A riport szerint az országot ismerők úgy vélik: a Kontroll Csoport elemzései „Lovas István keze nyomát viselik magukon, aki Orbán miniszterelnök egyik tanácsadója”, ezenkívül pedig többek közt az állami rádióban és tv-ben vezet műsorokat. A szerző utal arra is, hogy „nyilvánvalóan a kormány nyomására” szüntették meg Bolgár György Beszéljük meg! című műsorát, valamint megemlíti, hogy az RTL Klub „sietős engedelmességgel” levette műsoráról a Heti Hetest.
A riportot a Deutschlandfunk a Bayerischer Rundfunk elnevezésű adóállomástól vette át. Megkeresésünkre Thilo Köstler, a Deutschlandfunk Europa heute című műsorának vezetője elmondta: az ARD (Német Rádióállomások Munkaközössége) tagjai naponta számtalan témajavaslatot kapnak a külföldi stúdióktól. A Deutschlandfunk ezek sorából kiválasztja a számára legérdekesebbnek tűnő témával foglalkozó ajánlatokat, és azok állításainak, valamint információinak ellenőrzése nélkül tűzik műsorra – abból kiindulva, hogy a szerző értesülései megfelelnek a valóságnak. A kontrollálás feladatát pedig – a jelenlegi esetben – a bécsi ARD-Stúdió felelős szerkesztője végezte el. Felsőbb fokon az ellenőrzés a stúdiót üzemeltető német tartományi adóállomást illeti, a bécsi stúdió esetében a Münchenben székelő Bayerischer Rundfunkot (BR). Lapzártáig sem a Bayerischer Rundfunk, sem az ARD Radio illetékes vezetőjét nem sikerült elérnünk. A riport készítője lapunknak elmondta, hogy elsősorban a térség országairól készít riportokat. Munkájához rendszeresen olvassa a magyar újságokat és nézi a tévék adásait, valamint találkozik a politikai élet, így minden párt szereplőivel.
[Vadászláz címmel, Magyarország feketelistára tesz tudósítókat alcímmel közölte kedden budapesti tudósítója írását a Frankfurter Allgemeine Zeitung, beszámolva a Magyar Nemzetben január 9-én megjelent, a budapesti külföldi tudósítók munkáját értékelő cikkről. Matthias Rüb rámutatott: „A Magyar Nemzet című napilapban közölt sorozatnyi újságcikkben teret kapott, a nyugati médiumok magyarországi tudósítói ellen irányuló zavaros vádak mögött politikai számítás húzódik meg. Ennek nyomán pedig a magyarügy önjelölt védelmezőinek hadjáratából olyan affér keveredik, amelybe időközben bekapcsolódott néhány EU-tagállam budapesti nagykövete.”
A szerző egyebek közt leszögezi, hogy „a nemzeti-konzervatív koalíció és a szocialista-balliberális ellenzék közötti veszedelmes, elkeseredett polarizálódás már jó ideje átterjedt a politikai életre, megfertőzi a társadalmi élet valamennyi szféráját, és azzal fenyeget, hogy kárt okoz a még fiatal magyar demokrácia intézményeinek… Ebbe a méltatlan, „velünk, vagy Magyarország ellen” mottójú játékba kívánják most bevonni a külföldi tudósítókat is.
***
MEDGYESSY A KONTROLLRÓL
Mi a véleménye az MSZP-nek arról, hogy a Magyar Nemzetben megjelent egyik írás bírálta a Magyarországról tudósító külföldi újságírók egy részét, valamint az általuk képviselt újságokat? – tette fel a kérdést a Reuters újságírója Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelöltnek egy tegnapi sajtótájékoztatón.
– Gondolom, ezt azért kérdezi, mert feltételezi, hogy a Magyar Nemzet és a kormány között van valami összefüggés. Mert egyébként a kérdés nem érdekes – kezdte válaszát Medgyessy. – Ha ez így volna – folytatta –, amit én azért nem zárnék ki, mert esetleg mondjuk a kormányzati megrendelések adják a Magyar Nemzet bevételeinek meghatározó részét, ebben az esetben feltehetően a kormányzatnak is egyfajta érdeke, valahol a háttérben lehetséges, hogy a miniszterelnök vagy a miniszterelnök környezete áll, akik így szerettek volna üzenni, hogy nem szeretik a kritikát. Én azt gondolom, hogy a sajtónak az a dolga, hogy elmondja a kritikát. Ez egy kellemetlen dolog, a hatalmon lévők ezt mindig nehezményezik, és én azt hiszem, hogy a dolgok természetes rendje, hogy a sajtó ezt a dolgát végezze, hiszen a demokráciának ez egy olyan intézménye, amit kontrollként kell működtetnie a hatalommal szemben. Ebből adódik aztán az is, hogy ha a magyar viszonylatokban lehet meghatározó befolyást szerezni, ami fékezi a kritikus hangok megjelenését, ezt a nemzetközi sajtóban természetesen nem lehet elérni, és én úgy vélem, hogy ez a sérelem vezette a kormányt, amikor ezt a megjegyzést tette. Rossznak tartom, és méltatlannak tartom. Ráadásul igazságtalannak tartom, mert a nemzetközi sajtó elég objektív mércével mér – válaszolt a Reuters kérdésére Medgyessy Péter.
Kérdésünke: milyen adatokkal tudja alátámasztani, hogy „a kormányzati megrendelések adják a Magyar Nemzet bevételeinek meghatározó részét”, illetve, hogy „sérelem vezette a kormányt, amikor ezt a megjegyzést (vagyis a Kontroll Csoport által készített tanulmányt – szerk.) tette”, a politikus – miután kioktatta az újságírót, mondván, annak jobban kellene figyelnie Medgyessy szavaira – kitérő választ adott. Szavaiból azonban kiderült, mindazt, amit még néhány perccel korábban állított, a Magyar Nemzet újságírója félreértette, hiszen amit mondott, nem állítás, hanem csak feltételezés. Nem derült ki tehát: milyen tényekre alapozza Medgyessy azt az állítását, miszerint a kormány írta a Kontroll Csoport tanulmányát, minthogy arra a kérdésünkre sem kaptunk választ, MSZP-s politikusok miért gondolják azt, ha valaki bírálja a szocialistákat vagy a média egyes szereplőit, azt biztosan a kormány nyomására teszik.
A közszolgálati médiával kapcsolatban egyébként a Reuters kérdésére elmondta: – A médiatörvény szellemével nincs összhangban a mai helyzet, amelyik lehetővé teszi, hogy a kuratóriumokban az ellenzéki pártok nem tudnak megfelelő módon jelen lenni, és elfogadhatatlan az, hogy ebből adódóan az elektronikus média megenged magának olyat, hogy összekeveri a magánvéleményét vagy a kormány véleményét a köz tájékoztatásával.