Január elsejétől félmillió forinttal csökkentheti iparűzési adóalapját az a vállalkozó, aki fogyatékost vagy mozgáskorlátozottat alkalmaz cégénél teljes munkaidőben, legalább hat hónapon át.
Ugyancsak félmillió forintos adóalap-csökkentés illeti meg azt a vállalkozót, aki regisztrált munkanélkülit foglalkoztat legalább hat hónapon keresztül. A kedvezmény érvényesítéséhez szükséges az is, hogy a foglalkoztatás tényét a munkaügyi központ, az egészségügyi és a nyugdíjbiztosító együttesen igazolja. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a félmillió forintot ugyancsak a ledolgozott munkaórákkal arányosan kell csökkenteni.
A munkahely akadálymentesítését – a mozgáskorlátozottak közlekedését elősegítő átalakítást – elvégző vállalkozó a beruházás huszonöt százalékát leírhatja az általa megfizetendő iparűzési adó összegéből. A kedvezmény igénybevételének feltétele az, hogy a fővárosi önkormányzat előzetesen jóváhagyja a fejlesztési célt és az akadálymentesítés költségvetését, s végül a vállalkozó számlával igazolja az elvégzett munkát. Emelkedett az iparűzésiadó-mentesség felső határa is. Január elsejétől nem kell iparűzési adót fizetnie annak a kisvállalkozónak, akinek éves adóalapja nem éri el a 700 ezer forintot. Ez az összeg eddig félmillió forint volt. Az adót nem fizető budapesti kisvállalkozók száma így 22 ezerről várhatóan 41 ezerre nő.
Netanjahu szerint Macron politikája táplálja az antiszemitizmust
