Világvárosi szerenád

Ludwig Emil
2002. 01. 09. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Képzeljünk el egy normálisnak mondható magyar falut vagy kisvárost – még ha ez nekünk, budapestieknek nem is olyan könnyű feladat. Tehát: éjszaka van. A nyári égbolt, amint derült téli időben is, telis-teli sziporkázó csillagokkal, szinte olvasni lehet a fényüknél. Tavasztól őszig nyitott ablaknál alszunk. A csend szinte hallható, legfeljebb egy-egy éber állat neszezése – eleséget kereső sün hörgése, padláson futkosó menyét trappolása, bagzó macska szerenádja – zavarja meg kis időre az álmunkat. Azután újra visszaveszi uralmát a csend.
Képzeljük el most azt, hogy egyszer csak az éj kellős közepébe belesüvít egy elektromos riasztó. Autóba szerelt készülék, a sarki vegyesbolt ajtaja fölé vagy a helyi takarékszövetkezet falára erősített betörésjelző sziréna váratlanul, minden valós ok nélkül üzembe helyezi magát, és percekig vijjog. Felüvölti a falut, a kisvárosi mellékutcát. A kutyák dühödten csaholnak, a ló nyugtalanul nyerít az istállóban. Másnap reggel mindenki erről beszél a buszmegállóban, a kocsmában és a polgármesteri hivatalban.
Budapesten ez megszokott jelenség. Hozzátartozik a „világváros” hangulatához, mint az összefestékezett házfalak, a szemetes utcák és a kutyaszaros gyalogjárdák. Fülledt nyári éjszakákon, amikor a nappal felforrósodó aszfalt- és betonrengetegben is csak nyitott ablaknál lehet aludni, időről időre felsivít egy riasztó. Gépkocsié, komputerüzleté, bankfióké. Vagy lopni készültek, vagy csak mert egy részeg ember nekidőlt a kocsinak, a kirakatüvegnek; vagy csak úgy, magától begerjedt az automatika. A meggyötört idegzetű pesti ember káromkodik egyet, fejére húzza a takarót, és megpróbál tovább aludni a következő éteri támadásig.
Buda szívében, a valaha patinás Krisztinavárosban az utóbbi hetekben szintén az élet részévé vált az éjszakai riadalom. Egy-egy autó, amelyik mellett eldübörgött egy nehéz jármű, változatos trillázással veri fel az alvókat. Majd az Attila út és Roham utca sarkán, a szép emlékű Co-Nexus irodájából visszamaradt, sárgán villogó riasztókészülék vijjogta tele a (viszonylag) csendes éjszakát hetente kétszer. Ha elfáradt, az Alagút utca sarkán lévő videokölcsönző segítette ki, nehogy egy éjszaka is elmúljon e nagyvárosi szerenád nélkül. Mostanában pedig – az előző néhány hét alatt vagy tízszer fordult elő – az Alagút utcai magas ház földszintjén lévő lakossági bank falán elhelyezett, elismerésre méltó teljesítményű riasztókészülék őrült süvöltése tépi szét a pihenni vágyó emberek éjszakáját. Legutóbb hétfőn reggel hat és fél hét között, kétszeri rövid megszakítással, és vélhetőleg minden következmény nélkül.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.