A dekrétumok áthúzódó hatásai

Az a kínos a Benes-dekrétumok kérdésében, hogy ezek olyan határozatok, amelyektől ma Csehországnak és Szlovákiának el kellene határolódnia, s meg kellene követnie az áldozatokat, nem pedig büszkének lenni rá – jelentette ki lapunknak Kovács Péter nemzetközi jogász.

Csehország és Szlovákia a szakértő szerint a szudétanémetek által támasztható vagyoni igényektől fél, valamint az általuk tisztelt Benes-dekrétumok történelmi átértékelésétől. A dekrétumok történetéről a nemzetközi jogász elmondta, hogy az az érvelés, miszerint a szovjet, amerikai, angol vezetők potsdami csúcstalálkozójának határozatát hajtották végre a Benes-dekrétumok, azért nem helyes, mert Potsdamban nem utasítottak a németek vagy a magyar kisebbség kitelepítésére. A kassai kormányprogram, amely a magyarok kitelepítéséről szólt, végképp nem tekinthető a potsdami határozatok végrehajtásának és a Benes-dekrétumok is túlmutattak azon. A kassai kormányprogramban – amely a magyar kisebbségnek ugyanazt jelenti, mint a német kisebbségnek a Benes-dekrétumok – határoztak arról, hogy meg kell fosztani a csehszlovák állampolgárságuktól azokat a magyar állampolgárokat, akik a „fasiszta” megszállás alatt szerepet játszottak. A fasiszta szerepvállalást azonban gyakorlatilag minden magyarra értették, függetlenül attól, hogy mit tettek, vagy nem tettek.
A csehek és szlovákok azzal érvelnek, hogy nincsenek hatályban ezek a dekrétumok, csak jogtörténeti emlékek. Az igaz, hogy a Benes-dekrétumok nem részei a mai jogrendszernek, de vannak áthúzódó hatásai. Így például a kárpótlás szempontjából figyelembe veszik. Ezzel a problémával minden országnak meg kell küzdenie, így Magyarországnak is, hiszen hazánkból is telepítettek ki németeket. A különbség az, hogy Magyarország ezért megkövette az áldozatokat.
***
Kritikus lengyel hangok. Több lengyel napilap is idézte Orbán Viktornak a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos kijelentéseit és ezeknek a visegrádi együttműködésre gyakorolt hatását. A Gazeta Wyborcza című baloldali liberális újság kommentárja szerint a magyar miniszterelnök meggondolatlan kijelentéseivel megkérdőjelezte a visegrádi csoport négy országának „nehezen összetákolt” együttműködését. A baloldali Trybunában Krystyna Szelestowska Családi viszály című cikkében részletesen idézte Orbán Viktor szombati nyilatkozatát. A szerző szerint a viszály hátterében a magyar választási kampány áll.